data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Ahhoz, hogy az ilyen jelegű megbetegedéseket áttekintsük, nagyon fontos, hogy néhány anatómiai ismerettel tisztában legyünk.

Hogyan épül fel az állkapocsízület?

Elsősorban az állkapocs fejecsből és az ízületi árkokból épül fel, mely a koponyalapon található. A csontfelszínek között egy porckorong található, és a fejecs elcsúszik ezen az ízületi szalagon. Az ízület rögzítése kívülről történik, mégpedig tokszalagokkal. Az állkapocs ízület szakorvosi elnevezése TMI, azaz temporo-mandibularis ízület.

További érdekesség, hogy páros ízületről van szó, mely az egyetlen az emberi szervezetben, amiből következik a párhuzamos mozgás is, és annak specifikumai.

Az ízület nem a hagyományos forgó mozgással mozog, nem egyszerűen elfordul, hanem kombinált előre illetve hátracsúszás jellemző rá.

Egyéb tulajdonsága, amit érdemes megemlíteni, hogy komoly hatást gyakorol rá a fogsorzáródási pozíció, ami különös jelentőséggel bír.

Az állkapocsízület betegségei


A fejlődési rendellenességről

A fejlődés során fellépő rendellenesség viszonylag ritkán fordul elő, sokkal valószínűbb a megbetegedés valószínűsége.

A hemifaciális microsomia például azt jelenti, hogy az állkapocsnak csak az egyik oldala növekszik a fejlődés során, a másik nem, ami aszimmetriához vezet. Megoldás lehet rá a műtéti beavatkozás, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a fejlődés bekövetkezett.


Ankylosis

Csontos összenövést értünk alatta, azaz nem képesek mozogni a csontos összenövések miatt az ízületek.


Pseudoankylosis

Látszólagos csontos összenövés, de csak hasonlít azt ankylosishoz, mert nem csontos összenövésről, hanem lágyszövetiről van szó, viszont a kettő között van kapcsolat, ugyanis a lágyszövetes összenövésből kialakulhat csontos összenövés is.

Traumára vezethetnek vissza a kialakulásának okai, pl. ütés hatására betokosodik az ízületi tok, melynek hatására a benne található erek elszakadnak, ami vérömleny kialakulásához vezet. Ez később betokosodhat. Jellemzően gyermekkorban alakulhat ki.


Trismus

Inkább tünetről van szó, mintsem megbetegedésről. Gyakorlatilag az izmoknak egyfajta görcsös összehúzódására vezethető vissza. A problémát az ízületen kívül kell keresni, legfőképpen valamilyen gyulladással hozható összefüggésbe, pl. bölcsességfog gyulladásával.


Az állkapocsficam

Ijesztőnek tűnő, sajnos gyakran előforduló dolog, ami azért alakul ki, mert az ízületnek a fejecse a mozgását akadályozó „dombocska” elé kerül, és képtelen arra, hogy visszatérjen a helyére önmagától. A szakirodalom ezt elülső ficamként tartja számon, a hátsóról akkor beszélünk, ha a fejecs a koponyaüregbe, vagy esetleg a hallójáratba jut.

A ficam csak akkor ficam, ha a kiugrott fejecs képtelen visszatérni, ha visszatér, akkor subluxatio-ról van szó.

Amennyiben bekövetkezik a ficam, gondoskodni kell arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül visszahelyezzék normál pozícióba. Javasolt az eljárást szakemberre bízni, legjobb, ha a szájsebészetre látogatunk.

Minél hosszabb ideje tart a ficam, annál nehezebb a visszaállítása, hiszen le kell küzdeni az izmok ellenhatását is.

Ha a ficam egymás után, akár többször is, visszatér, akkor szakorvosi kezelést igényel. Két féléről beszélhetünk:



- Konzervatív megoldás: A legtöbb ficam többsége okklúziós probléma, azaz akkor jön létre, ha zárjuk a fogakat, anélkül, hogy összeszorítanánk. A fogak érintkezése komoly mértékben befolyásolja az ízületek elhelyezkedését. Jó példa erre a mélyharapás, ami annyit jelent, hogy a normálisnál jobban összezáródik a felső és az alsó állkapocs, amivel közelebb kerül a koponyához az állkapocs, és így az ízület egy rendellenes pozíciót vesz fel. Az ilyen harapás diszfunkciós panaszokat eredményez.


- Műtéti beavatkozás: A műtéti megoldásnál kétféleképpen járhatunk el. Ha a dombocska elé kerül ízület fejecse képtelen visszatérni a helyre, akkor a helyreállítás után a dombocska megemelése lehet jó megoldás, hogy ne ugorhasson elé. A dombocskának az elsimítására is szükség lehet, hogy ne akadhasson bele a fejecs. Megoldást jelenthet még az, hogy kivarrják az ízületi korongot a ízület első részéhez.


A TMI diszfunkció

Komplex kórkép, melynek kezelése igen bonyolult, sajnos gyakran lehet vele találkozni manapság.

A betegek panasza itt arra vonatkozik, hogy ízület tapinthatóvá válik a fül előtt, azaz a hallójárat és az állkapocsízület között. Reggel fájdalmat okoz, és kattogás tapasztalható, és bizonyos esetekben pedig teljesen tünetmentes. Maga a probléma a porckorongban keresendő, mely vagy megsérült, vagy csak egyszerűen helytelenül mozog.

Ez tulajdonképpen egy folyamat, mely a normális porckorongtól indul, folytatódik annak átlyukadásán, majd végül a teljes degenerációba torkollik.

A betegség esetében nem szabad elhanyagolni a pszichés tényezőt sem. Az, hogy ciklikusan térnek vissza a panaszok, és a tünetmentesség is ciklikus, visszavezethető akár a stresszre is. Jó bizonyíték erre, hogy a stresszes egyén alvása is rosszabb, és gyakrabban szorítja össze alvás közben a fogait, esetleg csikorgatja.

A konzervatív terápia vezethet eredményre, gyakorlati sorrendje a következő: Be kell állítani a helyes harapást, éjszakai harapáselemzőt kell készíteni, fájdalomcsillapítást kell alkalmazni, át kell mosni az ízületet a gyógyszeres oldattal. Műtét csak akkor jöhet szóba, ha a konzervatív terápia nem vezetett eredményre.



Az állkapocs-ízületi sérülések

Igazából az állkapocstörésekhez tartozik, de gyakorisága miatt ebben a csoportosításban is helye van.

Ha eltörik az állkapocs, akkor kb. egyharmad a valószínűsége annak, hogy a fejecs is sérül. A sérülés azonnal jelentkezik, de ritkán előfordul, hogy később lesznek csak panaszok. Ha a tünet azonnal jelentkezik, akkor haladéktalanul beavatkozást igényel, legfőképpen akkor, ha az állkapocs ízületi nyúlványa törik el.

Az állkapocstörések főként kétoldaliak, így szinte biztos, hogy két helyen következik be a törés, ami a formára és a megtámasztásra vezethető vissza, hiszen patkó alakú, és a megtámasztás is kétoldali, így ütés hatására mindig két helyen sérül. A sérülés helye viszont igen változatos, eltörhet az elülső rész bal oldalon, a fejecs pedig a jobb oldalon. Vannak olyan helyek az állkapcson ezen kívül is, melyek standard el szoktak törni.

Ha eltörik az állkapocs, akkor vagy bekövetkezik az elmozdulás, vagy sem. Ha nincs szó elmozdulásról, akkor ún. dislocacio nélküli törésről beszélünk. Ebben az esetben az állkapcsot néhány napig pihentetni kell, nyugalomba kell helyezni, és magától meg fog gyógyulni, óvatos mozgatással. Nem szükséges hosszú ideig pihentetni, és nem is szokták javasolni. Az állkapcsot nem lehet begipszelni, így a nyugalomba helyezése csak drótzárással lehetséges, amivel az alsó és a felső állkapcsot összezárják.

Amennyiben a törések eltávolodnak egymástól, elcsúsznak, abban az esetben a fenti konzervatív terápia nem vezethet eredményre. Ekkor következik a feltárás, és a letört ízület nyúlványokat stabilizálni kell dróttal, és fixen rögzíteni kell az eredeti helyén.