Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE)
First Hungarian Online Dental Association (FHODA)


  Home

data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A korona az a fogmű, amely befedi a fog teljes felszínét, és cement segítségével rögzítik. Azt a korona típust, ami nem fedi be teljesen a fog felszínét részleges koronának, nevezzük. Ezek a 3/4 és 4/5 koronák, amelyek a fog szinte teljes felszínét beborítják kivéve az a részt, ahol a fog a mellette lévő foggal találkozik, vagyis a vesztibuláris felszínt. Vannak olyan részleges koronák is, amelyek a fogínyig sem érnek le, hanem csak a fog maximális domborulatáig ér. Ezt a típust ekvatoriális koronának nevezzük.

A koronákat miután felhelyezték, csak úgy tudják később kivenni, hogy az megsérül. Ezért ezeket a fogpótlásokat extrakoronális rögzített fogpótlásoknak hívjuk. Az inrakoronális fogpótlások azonban a fog belső részében létrehozott mélyedésben kapnak helyet. Valamint még vannak az indirekt pótlások, melyeket fogtechnikus készít laboratóriumi körülmények között. Természetesen az ilyen fogpótlások elkészíttetéséhez először a fogorvosnak lenyomatot kell vennie a páciens fogsoráról, amelyet majd a fogtechnikai laborba küld. Az így elkészült mesterséges fogkoronát ragasztócementtel erősítik a helyére. Létezik már olyan számítógépes program a CAD/CAM melynek alkalmazásával a fogorvos saját maga is képes megszerkeszteni páciense intra- vagy extrakoronális fogpótlásait, fogtechnikus közreműködése nélkül. Ezt a technikát az 1980-as évek folyamán alkották meg.

Fogkorona felhelyezésére általában akkor kerül sor, ha a fog nagymértékben szuvasodott, illetve ha egy nagyobb rész letört belőle. Ezzel a módszerrel útját tudják állni a további károsodásnak vagy sérülésnek. Valamint alapot biztosíthat másfajta fogpótlásokhoz.


Javallatok, ellenjavallatok

1. A fogkoronákat legsűrűbben az erősen szuvasodott fog helyreállításához használják. Ez azért nyújt nagy segítséget, mert persze sok lyukas fogat egyszerűen be lehet tömni valamilyen tömőanyaggal, vagy betét behelyezésével, de sajnos vannak olya súlyosan károsodott fogak, ahol már csak a korona felhelyezésével lehet megmenteni a fogat. Azért is jó ilyen esetekben a koronát választani, mert az ilyen rossz fogak sokkal könnyebben törnek és másodlagos szuvasodás is, kialakulhat. Ez a típusú fogpótlás viszont megvédi a fogat a külső erőhatásoktól és a baktériumoknak is útját, állja.

2. Szintén fogkoronát alkalmaznak az olyan törött fogaknál, amelyeknél sima fogtöméssel, betéttel vagy héjjal már nem tudják megoldani a problémát.

3. Előfordulnak olyan fogak is, amelyeken olyan mértékű kopás figyelhető meg, hogy a fogat már csak korona behelyezésével lehet pótolni. A kopást előidézheti a szemben elhelyezkedő fogsoron található pótlás vagy csak a szemben lévő fog.

4. Vannak olyan páciensek, akiknek esztétikai célból helyeznek fel koronát, mert más eljárással nem tudnak szép fogsort kialakítani. Ilyenek lehetnek azok, akiknek például dentin hipopláziájuk van vagy a két foguk között rés, van illetve, ha elszíneződik a saját fogkoronájuk.

5. Abban az esetben is segítséget nyújthat a fogkorona, ha a betegnek el vannak dőlve a fogai és a fogszabályzás nem hatásos módszer. Ennek azonban az a veszélye, hogy a rágás közben fellépő erők nem a jó irányba tolódnak a fogra és ilyenkor a fogak tovább dőlhetnek vagy akár csontfelszívódás is, bekövetkezhet.

6. Vest szabálya alapján, ha két szomszédos fog közötti rés kisebb, mint 2 mm, akkor egy olyan koronával, ami a teljes fogfelszínt befedi, ha 2 és 4 mm között van, akkor két fedőkoronával, vagy ha nagyobb, mint 4 mm, akkor a két borítókoronára és egy hídtestre is szükség van. Viszont ha a fogak jó állapotban vannak, akkor nem alkalmaznak olyan eljárást, amelyben károsodhatnak a fog szövetei. Ilyenkor általában fogszabályozást alkalmaznak vagy héjat, készítenek.

7. Sokszor alkalmaznak borítókoronát a gyökérkezelésen átesett fogaknál. Erre azét van szükség, mert az ilyen fogak szerkezete jelentősen meggyengül azáltal, hogy eltávolítják a bennük levő ereket és idegeket, melynek hatására sokkal törékenyebbé válnak. Ezért a korona felhelyezése megvédi az így meggyengült fogat. Ezeknél az eseteknél az intrakoronális pótlást alkalmazzák, amely protetikai célból készül.

8. Koronával fedik be az implantátumokat is.
Léteznek olyan fogbetegségek, melyeket hosszabb időn keresztül kezelni kell mielőtt egy koronával be, lehet fedni a fogat. Például ilyen elváltozások a következők: fogbélgyulladás és az ebből létrejövő gyökércsúcsi elváltozások, valamint ha helytelenül végzik el a gyökérkezelést és lehetnek még fogágy betegségek is. Valamint olyan fogakra sem lehet koronát helyezni, amelyek túlságosan kilazultak, vagy ha a fog gyökerének kevesebb, mint egyharmada helyezkedik el egészséges csontban, vagy ha nagyon el vannak dőlve a fogak, illetve ha nagyon nagy a keményszövet hiánya.
A fiatal fogakra egy komolyabb fogászati beavatkozás akár káros is lehet. Ennek az az oka, hogy az ő dentincsatornáik és pulpakamráik sokkal szélesebbek és még a gyökércsúcsuk sem zárt. Ezek miatt a tényezők miatt a kórokozók sokkal könnyebben bejutnak a fog belsejébe, és ezért gyorsabban szét tudnak, terjednek az egész szervezetben.

 

 



©Fogászat | Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE) 2017.