Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE)
First Hungarian Online Dental Association (FHODA)


  Home

Milyen az ideális fogkefe és fogkrém?

Ha állandóan tiszta lenne a fogunk, akkor biztosan nem is romlana el. Azt, hogy a fogaink tiszták-e, azt nem a fehérség, hanem a simaság jelöli. Az egészség függvénye a tehát a tisztaság.


A suvickoló fogkefe

Nem is gondolunk bele sokszor abba, hogy hány fajta fogkefét lehet a boltok polcain! Kb. húsz fajta, az egyszerűtől a különleges kinézetűig sorakozik, ami csak arra vár, hogy megvásároljuk. Akad olyan, amivel a nyelvet is lehet tisztítani, van olyan is, ami jelzi, hogy mikor szorul cserére. A közös ezekben a fogkefékben az, hogy mindegyik azt ígéri, hogy ennek használatával lesznek a legszebbek a fogaink! Akkor, ha besétálunk egy patikába, vagy egy fogászati szakembert megkérdezünk, vajon melyik a legjobb, melyiket válasszuk, akkor válik csak igazán érdekessé a dolog. A legegyszerűbb fogkefét kell elképzelnünk, aminek kicsi a feje, és szálai egyforma hosszúságúak, és síkban vannak.

Ennek az egyszerű fogkefének a mozgása könnyebben kiszámítható, hiszen a nehezen elérhető helyekre is könnyen befér, és nem rendelkezik túl hosszú sörtékkel, ami akár sérülést is okozhat, kedvezve a baktériumoknak.

A fogkefe választásánál azt is szem előtt kell tartani, hogy milyen kemények legyenek a sörtéi. Ennek elsősorban az ínyünk a függvénye. Beszélünk „soft”, „medium” és „hard” fogkefékről, amiből igyekezzünk a medium-ot választani, vagy a soft-ot, hiszen ezek nem irritálják annyira a fogínyt. Ha szeretjük erősen dörzsölni a fogainkat, akkor szintén a puha sörtéjű fogkefe ajánlott.
Az indikátorral rendelkező fogkefe okos találmány, hiszen figyelmeztet arra, ha elhasználódott fogápoló eszközünk. A legjobb fogkefe sem tart azonban néhány hónapnál tovább, hiszen a kopás és a deformáció miatt már egyre kevésbé alkalmas arra, hogy fogainkat kellőképpen megtisztítsuk, nem beszélve arról, hogy baktériumok megtelepednek rajta.


Hogyan használjuk fogkefénket?

A fogkrém hatásának érdekében törekedjünk arra, hogy a fogmosási idő legalább öt percig tartson, és figyeljünk arra, hogy a lerakódott szennyeződéseket fellazítsa a fogmosás. Nem szabad erős mozdulatokkal, csak finoman a fogínytől kiindulva, körkörösen fogat mosni. Nagyon rányomni nem célszerű a fogkefét, hiszem zománc, és ínysérülést is okozhatunk vele.

Az elektromos fogkefe ugyan nélkülözhető, viszont nagyon jó szolgálatot tehet, különösen akkor, ha valamilyen betegség gátol meg minket a szakszerű fogápolásban. Gyerekeknek nem szokták ajánlani, mert így nem tanulják meg a helyes fogápolási fortélyokat. Amelyik részt nem lehet rendesen elérni, arra egyéb tisztító eszközöket, pl. fogselyem, kell használni.


Fogkrémek és paszták

Ma már minden fogkrém korszerűnek mondható, és megfelelő tisztító hatást lehet elérni vele, a fogat is polírozza, káros anyagokat nem tartalmaz. (Az SLS bőrallergéntől, mely habosító hatású, most eltekintünk) Az előbbiek azért nem jelentik azt, hogy teljesen mindegy, melyiket vásároljuk meg. A legfontosabb, hogy az íze jó legyen, és így sokáig mossunk vele fogat, és fontos természetesen a fogkrém összetétele is.

A fogkrémet a víz oldja, összes összetevője eloszlik benne, több, mint a felét kalcium-karbonát, foszfát aluminim-oxid, szilikát teszik ki, melyek közösen, különösebb koptatás nélkül csiszolják a fogak felszínét!

A tisztításban az ún. felületaktív anyagok is szerepet kapnak, ezek a detergensek, zsíralkotó-szulfonátok, és szappanhoz hasonlítható anyagok is, amiknek hatásuk leginkább egy konyhai mosogató gélhez hasonlítható, és ennek megfelelően távolítja el a szennyeződéseket, és teszi habossá a fogkrémet! Az összetételhez természetesen hozzátartoznak kötő és stabilizáló anyagok, ízfokozók is. Ki kell ezek közül emelni a mentát és a mentolt, amik a friss leheletért felelősek.

A fogkrém olyan anyagokat is tartalmaz, ami megtalálható fogunkban is. Ilyen a stroncium, szervetlen és szerves fluorid, nátrium-fluorid, amin-fluorid. Azokkal a fogkrémekkel, melyek tartalmaznak fluoridot, hatékonyan megelőzhető a fogszuvasodás, illetve az elkezdődött folyamat megállítható. A fejlett országokban a fluorid tartalmú fogkrémek elterjedésével kb. a felére csökkent a fogszuvasodásban szenvedők száma. A fluorid alkalmas arra, hogy a zománcot épen tartsa, de a felnőttek fogába már képtelen beépülni, de a sérült fog felszínén a további ásványianyag elvesztését megakadályozhatja.

Amennyiben a fognyaknál érzékenységet tapasztalunk, akkor ki kell próbálnunk több fogkrémet is. Ha kellemetlen érzést tapasztalunk a fogaink felszínén, akkor azt a fogkrémet nem szabad tovább használnunk, cseréljük le. A fognyaki érzékenységre szenzitív jelzéssel ellátott fogkrémek a legalkalmasabbak, melyek enyhíthetik a fájdalmat, vagy akár teljesen meg is szüntethetik. Ezek úgy hatnak, hogy a nyitott dentin csatornát lezárják, így az érzékenység elmúlik, hidroxil-apatit vagy stroncium-klorid szemcséinek a segítségével. Ezek az anyagok tökéletesen kötődnek a dentinhez és a cementhez is.

A fogaknak az érzékenységét nagymértékben csökkentheti a kálium-nitrát, amit belekevernek a fogkrémbe, de szakemberek úgy vélik, hogy a fognyaki érzékenység végső soron azért múlik el, mert a fluorid remineralizációja ezt megengedi. Több féle fluorid vegyület létezik, ezeknek a hatása különböző, ezért érdemes többet is kipróbálni. Pl. Az amin-fluorid nemcsak a fogszuvasodás megelőzésében segít, és a fognyaki érzékenység során bizonyul hatékonynak, hanem az gyulladt ínyre is jótékony hatást gyakorol. Aki azonban érzékeny a fluorra, annak sajnos más megoldást kell találnia.


Fertőtlenítő hatás

A fogkrémek a tisztító hatásuk mellett fertőtlenítést is végeznek, hiszen klórhexidint, és triclosant is tartalmaznak. A felsorolt anyagok nagyban befolyásolják, meghatározzák a fogrém összetételét. A kimondottan fertőtlenítő fogkrémek nem tartalmazzák azokat az anyagokat, melyeket az egyszerű, hétköznapi fogkrémek tartalmaznak, mert kiolthatják egymás hatását.

Előfordulhat sajnos az, hogy torokgyulladásra, egyéb megbetegedésre olyan anyagokat használunk, fertőtlenítőt, szájvizet, stb., melyek kémiai reakcióba léphetnek fogkrémünkkel, ami hatásvesztéssel is jár. Ebből következően az olvasható a szájvizek, egyéb fertőtlenítő szerek betegtájékoztatójában, hogy a fogmosás, és a használatuk között legalább fél órának el kell telnie. Ma már olyan fogkrémet is vásárolhatunk, ami ezen szerek hatását semmiben sem módosítja.

A legújabb fejlesztésű fogkrémek tartalmaznak bizonyos enzimeket, melyek lokális hatásukkal az immunrendszert támogatják, védelmet nyújtanak a kórokozók ellen, és gátolják szaporodásukat is, valamint természetesen a fogszuvasodás megelőzésében és az ínybetegségek elleni küzdelemben is kiveszik részüket.


A fogmosás fehérít?

Akármi van a fogkrémek dobozára írva a fehérítő hatással kapcsolatban, csodát egyiktől se várjunk. Csak a friss, még nem megkeményedett lepedék eltávolítására alkalmasak, a fogkő leszedésére már nem alkalmasak. Ha a rendszeres fogápolással az újabb és újabb lepedékeket eltávolítjuk, akkor megelőzhetjük az újabb fogkő kialakulását. Erre alkalmas a fogkrémekben található pirofoszfát. Gyakorlatilag a fehérítő hatás magát a tisztítást jelöli, és nem a színváltást, színváltozást. A fogfehérítő fogkrémek tartalmaznak aktív oxigént, ami a felszíni tisztításnál jelentőséggel bír, de a fog szerkezetét nem képes megváltoztatni, a fog anyagát így nem fehéríti.


Saját fogkrémet mindenkinek?


A fogkrémek többségében SLS is található (Szódium-laulril-szulfát), ami okozhat aftát, és szájfertőzéseket, ha arra érzékenyek vagyunk. Érdemes tehát odafigyelni erre az összetevőre, amikor a fogkrém választására kerül a sor. Nem szabad elhanyagolni azt, hogy végigolvassuk, miket is tartalmaz tulajdonképpen a kiválasztott fogkrém. Sőt, amikor először szeretnénk ilyen speciális, személyre szabott fogászati eszközöket, és fogkrémet vásárolni, érdemes a patikában gyógyszerészt is megkérdezni, mert gyakori, hogy a legjobbak csak ott kaphatók.

Időnként a választásunkat nehezíti az is, hogy különböző fogkrémek különböző célokra készültek, ezért a leghatékonyabb, ha a fogkrémeket kombinálva használjuk, és napszakonként változó fogkrémmel mosunk fogat. Pl. lehet úgy, hogy reggel a fognyaki érzékenységre használunk fogkrémet, és este pedig inkább a tisztítás kerül előtérbe a fogfehérítéssel. Természeteses olyan is létezik, hogy egyetlen családban mindenki ugyanazt a fogkrémet használja, és mindenkinek megfelelő, de azért érdemes utánanézni ezeknek a dolgoknak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



©Fogászat | Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE) 2017.