data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> A fogorvosok véleménye is különbözik abban, hogy érdemes-e fogfehérítéssel foglalkozni, illetve az eleve fehér fogat szabad-e tovább fehéríteni? Megoszlanak erről a vélemények, de vajon tényleg lehet-e, azt segít eldönteni az ún. fogszínskála!

Mitől lesz fehér a fogunk?

Normális esetben a fogunk eredeti színe nem teljesen hófehér, inkább kissé sárgás, esetleg szürkés csontszín. Az egészséges fog nem ilyen színű, hanem egyenetlenül foltos, és elszíneződéseket tartalmaz. A fogaink eltérőek, így színre is azok, de valami miatt a szem fehérjéhez, és az egykori tejfogakhoz viszonyítanak a legtöbben, és a hófehér fogakat gondolják a legszebbnek. A fogfehérítés egészen a régmúltra nyúlik vissza, az ókori Egyiptomban is igyekeztek fehéríteni a fogukat. Ma már a fogfehérítés virágkorát éljük, és az előbb említett fogszínskálát a kezelés eredményének a méréséhez használják.

De mi az oka annak, hogy elégedetlenek leszünk a fogaink színével? Elsősorban a fogkő és a lepedék az oka. Bizonyos idő elteltével a fogak elszürkülnek, mert kipusztul belőlük az ideg. Barnás csík jelenik meg ott, ahol megsérül a zománc, és a baktériumok azonnal odatelepednek. A fogazat elszíneződésének lehetnek egyéb okai is, mint pl. az antibiotikumok szedése kisgyermekkorban, vagy egész egyszerűen az idő, amivel megszürkülnek fogaink.

Az első elszíneződés még gyermekkorban következik be, amikor kihullnak a hófehér tejfogak, és sárgásabb maradandó fogak

Fogfehérítés

kezdenek kinőni. Az ember harminc éves korától pedig észre lehet már venni a fogak kopását, ami miatt szerkezetváltozás következik be, és sötétebbé válnak fogaink. További elszíneződést okozhat pl. az is, ha megsérül a fogzománc, és egész egyszerűen a használat is, ami miatt aggódnunk nem kell, végső soron erre valóak.

Az ételek is elszínezhetik fogainkat, valamelyik rövidebb, valamelyik pedig hosszabb ideig, pedig szervezetünknek fontosak a színes ételek is. Ilyen a sárgarépa vagy egyéb piros gyümölcsök, melyek rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaznak. Fontos tea, kávé és a vörösbor fogyasztása is szervezetünk számára, de csak mértékkel, sőt néhány gyógyszernek is lehet ilyen hatása. Meg kell említenünk még a dohányzást is, ami szintén ilyen hatással van fogainkra.


Otthoni fogfehérítés?

Elsődlegesen a megfelelő szájhigiéniával érhető el. Ha megfelelően tisztítjuk a fogainkat, és a lepedéket is eltávolítjuk, akkor már sokkal esztétikusabb lesz. De lesz-e a fogunk hófehér, vagy az csak a reklámokban van? Fontos, hogy bármilyen fogfehérítésbe is kezdünk, a legfontosabb az egészség, így mindig konzultáljunk erről fogorvosunkkal.

A fogmosás rendszeressége az alapja mindennek. Legalább kétszer mossunk fogat, méghozzá a megfelelő módon. Ettől viszont semmiképpen nem várhatjuk még azt, hogy a résekben is jóval fehérebb lesz fogazatunk. A boltokban nagyon sok mindent lehet kapni fogfehérítő címszóval, ilyen pl. a fehérítő rágógumi, ami nem igaz, viszont tisztító hatása bizonyított. A fehérítő szerek, amik szintén könnyen beszerezhetők, apró szemcséket tartalmaznak, és ezek csiszolják a fogfelszínt, eltávolítva a lepedéket és az ételmaradékokat. Használatukkal vigyázni kell, kb. a 20 %-ával nincs is semmi probléma, viszont nagyon sok közülük irritáló hatású, és kellemetlen fájdalmat okozhat ínyünkben.

A fogkrémeket, melyek fehérítő hatással is bírnak, laboratóriumokban tesztelték. Ezek a fogkrémek akrillapokat tartalmaznak, és a fogmosás alatt dörzsölik, és sajnos karcolják is a fogakat, ugyanúgy, mint az ilyen tulajdonsággal nem rendelkező fogkrémek. Sajnos egyáltalán nem hasznosak, és messze nem hozzák meg a fogorvosi rendelőben elérhető, polírozott eredményt. Azért  nem jelent ez problémát, mert legalább így otthon senki se dörzsöli majd le a fogzománcát, és teszi tönkre a fehérítés jegyében a fogait, hiszen a karcolások helyére lepedékek tapadhatnak, ami fogszuvasodáshoz vezethet. Senki ne fűzzön tehát komolyabb reményeket a fogfehérítő fogkrémekhez.

Nagyon sok összetevője van annak, hogy vajon fehér marad-e a fogunk, ilyen pl. a fogkőre való hajlam, az életmód, a szájhigiénia és a táplálkozás is.


A fehérítés feltételei

Egyrészt a legfontosabb az, hogy a fogaink tiszták legyenek, ezért fogkő leszedés javasolt, tehát indokolt, hogy a fogászati rendelőben egy professzionális fogászati eljárás alá vessük magunkat. Ezek után következnek az esetleges tömések, egyéb kezelések, hogy a fehérítő eljárás előtt a fogaink semmire se legyenek már érzékenyek. A fehérítést megelőzően minden szennyeződét eltávolítanak a fogakról, onnan is, ahová fogkefével nem érünk el.

Az eljárás során a lerakódott lepedéket és a fogkövet egy ún. ultrahang alapján működő depulátor segítségével meglazítják, majd magas nyomáson kalcium.karbonát por és víz keverékét juttatják a fogak felszínére, amiből az következik, hogy a fognyak érzékennyé válhat. Ezek után a polírozás következik, kefe és paszta segítségével. A polírozási eljárás során a töméseket, és a koronákat is „bedolgozzák” a fogazat közé, azaz kevésbé lesznek feltűnőek a kezelést követően, és a baktériumok nehezebben tudjanak megtelepedni rajtuk. Utolsó lépésként egy fluorid gél kerül a fogfelszínre, ami azért szükséges, hogy a fogazatból ne távozzanak az ásványi anyagok.

A fogzománc a kezelést követően ellenállóbb lesz, és a szuvasodás nehezebben indul meg rajta. A kezelés ideje kb fél óra és egy óra közötti, és érdemes mindig a fogászati kezelések időtartamára időzíteni, tehát kb. félévente. A kezelést követően a fogaink fehérebbek lesznek, de ezt mindig szakemberrel végeztessük el.


Kémia

A fogak elszíneződését, sárgulását az okozza, hogy az ételekben található szerves anyagokkal érintkezik. Az ún. kromogének színesek, mert kettős kötésűek, és megkötik a fényt. Ezek a vegyületek nem maradnak állandóak, miután kölcsönhatásba léptek a fehérítés során alkalmazott peroxiddal. A kémiai eljárás során savra és alkoholra bomlik, melyek már könnyen eltávolíthatóak a fogakról.

A hidrogén-peroxidot (H2O2) a XIX. század elején fedezték fel, és Luis Jacques Thénard vegyész nevéhez kapcsolható. 1861-ben már fogkőleszedésre alkalmazták, és 1884-ben már fehérítettek vele, és a XX. század elején oxigéngyökök felszabadulásához használták hővel és fénnyel. A fogászat két peroxid anyagot alkalmaz a kezelések során. Az egyik a karbamid-peroxid, mely gyengébb, és a hidrogén-peroxid, mely jóval erősebb. És csak 35 %-os koncentrációban alkalmazható. A karbamid-peroxidot a fogorvosok otthoni használatra szokták javasolni, még a hidrogén-peroxidot a rendelőben maga a fogorvos használja fehérítésre.


Hol fehérítsük fogainkat?

Ha rendelőben végeztetjük a fehérítést, akkor viszonylag rövid idő alatt túl vagyunk rajta, és a megfelelő koncentrált gélt viszik fel a fogak felszínére, az oxidációt mesterségesen felgyorsítják, mégpedig fény segítségével. A lámpa halogén, foto polimerizációs, vagy led, esetleg UV lámpa. A reklámokban hallható módszerek elnevezési legfőképpen a fény fajtájában különböznek. Az oxidáció elősegítése érdekében ma már ózont is használnak, sőt igen pozitív a hatása az ultrahangos rezgésnek is.

Beszélünk ún. belső fehérítésről is, amit az elszürkült fogak fehérítésére találtak ki. Gyökérkezelés után a fogból kiölik az ideget, és a fog elhal, és ennek következtében elszürkül. Az eljárás a következő: Észrevehetetlen helyre fúrnak a fog koronájába apró lyukakat, ahová peroxidot tesznek. Pár nap elteltével a fog ismét fehér lesz, a szert kitisztítják, majd betömik az elhalt, és megfúrt fogat.

Az otthoni fogfehérítés merőben különbözik a fogorvositól, a 80-as években terjed el igazán, és egyre nagyobb népszerűségnek kezdett örvendeni. A különbség abban áll, hogy a folyamat sokkal lassabb, hiszen a peroxid oldat messze nem annyira koncentrált. Az ínyvédelem hiánya azonban sok embert megviselhet, akik érzékenyebb fogakkal rendelkeznek. Egy sínpárt kell éjszakára felhelyezni, amiben peroxidos gélt helyezünk el. Az eljárást kb. járom hétig, naponta kell ismételni kétszer, néhány órán keresztül, illetve éjszaka is kell használni.

A fogszínskálán kb. 2-8 árnyalatnyi fehérítést lehet elérni, ez abszolút egyéntől függ. Egy ilyen otthoni kezelés néhány évig biztosan kitart, és megmarad a fehérítéssel elért eredmény. Igazából az otthoni helyes fogmosáshoz szervesen kapcsolódnia kellene mindenkinél egy otthoni fogfehérítésnek is, amit kb. félévente kell elvégezni. Ha nem oldható meg ilyen eljárásokkal a fogfehérítés, akkor lehetőség van arra is, hogy a fogakra vékony porcelánhéjat ragasszanak, ami hófehér külsőt eredményez.


Milyen esetleges veszélyekről lehet szó?

A fogorvosoktól arra a kérdésre, hogy a fogfehérítés ártalmas-e, a legtöbb esetben negatív választ kapunk. A fog állományát nem teszi tönkre a legtöbb esetben a peroxid, a zománc, a fognak a szövete, a fogbél, a cement így nem károsodik. Ezen kívül nincsen rossz hatással a fogmegtartó kezelések során felhasznált anyagokra sem. A fogfehérítés az előbbiekből kiindulva nem feltétlenül csak felületi kezelés.

A fogfehérítés a belső állományra is gyakorol némi hatást, és emellett igénybe veszi a fogínyt is, bár ez a koncentráció erősségétől is függ, az egészségesebb fogínyt kevésbé, a beteget pedig jobban. Egyetlen komoly mellékhatást a fehérítő hatás mellett érdemes megjegyezni, az ásványi anyagok elvonását a fogakból, amit fluoridkezeléssel pótolnak a kezelést követően.
Előfordult olyan is, amit vizsgálatokkal is igazoltak, hogy nagyobb dózisú peroxid alkalmazása esetén, és hosszabb behatási idővel kalkulálva, a fog felszínén változások következtek be. A vizsgálat természetesen laboratóriumban történt, hiszen ilyen hosszú ideig tartó kezelés életszerűtlen.

A kezelések alapján gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy nem jellemző, hogy a fogfehérítés bármilyen elváltozást is okozna. Nincs szó a fogak kopásáról, és a fogszuvasodás valószínűsége sem gyakoribb. A fogfehérítésnek inkább pozitív hatása van, hiszen így a fogorvoshoz azok is elmennek, akik egyébként egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán mennének. A másik fontos előnye, hogy a fehérítéshez használt anyagok előnyösek a szájhigiénia szempontjából, így segít megelőzni a fogszuvasodást, és az ínygyulladást is.

Elméletileg azonban a peroxid okozhat sebeket, apróbb sérüléseket az ínyen. A veszély igazából egyenes arányos a koncentráció nagyságával. A kezelés során nem szabad sérülésnek bekövetkezni, erre a kezelés során figyelni kell. Jogos kérdés lehet az is, hogy mi történik abban az esetben, ha lenyeljük. Erre a kérdésre az a helyes válasz, hogy kb. a kezeléskor alkalmazott mennyiség százszorosát kellene lenyelni ahhoz, hogy bármi probléma származzon belőle.


Milyen meglepetések jöhetnek?

Saját magunknak semmiképpen sem szabad elvégezni a fogfehérítést, mert a töméseket, koronákat megváltoztathatja az oldat. Néhány tömésfajta puhává válhat, az amalgámtömésekből higanygőz is távozhat, bizonyos tömések pedig sárgássá válhatnak. Az ideggel már nem rendelkező fogra pedig egyszerűen nincsen hatással.

Az eredmény az lesz, hogy foltokban fehér fogsort érünk el a kezeléssel. A fogorvos ezeket a hiányosságokat át tudja hidalni, és pl. a megfelelő tömések cseréjéről gondoskodik, és egyéb karbantartási munkákat is el tud végezni ahhoz, hogy a kívánt eredményt érjük el. Igazából az otthoni fehérítésnél, a többség elmondása szerint, az íny érzékenysége az egyik legkellemetlenebb, mégis kevesen mondanak le emiatt róla.


A választás a nehéz

Napjainkban felgyorsult a fogfehérítés hatékonysága, egyre újabb és újabb eljárások jelennek meg, egyre kisebb koncentrációval érhetjük el a kívánt eredményt, vagy még annál is jobbat. A fájdalom is csökken a kezelések során, sőt már-már fájdalom nélkül is végeznek ilyen kezeléseket. A kezelések fajtája ma már lassan követhetetlen, annyi fajtája létezik. A döntés, hogy milyen kezelést választunk, vagy hol végeztetjük el, ma már nem az orvosi szempontok alapján dől el, hanem inkább a pénz, és a kényelem dominálnak.

A fogak érzékenysége is döntő fontosságú, így otthon akinek érzékenyebbek a fogai, több szenvedésre számíthat. A hatékonyság sem utolsó szempont.  A fogfehérítő eljárásokról készült felmérések azt mutatták, hogy egy alacsonyabb, akár 4-5 %-os hidrogén-peroxid kezelés sokkal hatékonyabb lehet, mint egy akár 10 %-ot is meghaladó karbamid-peroxidos kezelés. Az erősebb szer viszont több problémával is járhat, de végső soron az dönt, hogy mi, mennyibe kerül. Általában akinek van pénze, az ellátogat a fogorvosi rendelőbe.

Aki azonnal ki szeretné próbálni a kezelést, mindenképpen érdeklődje meg a koncentráció nagyságát, a kezelés időtartamát, az ínyvédelmet, és természetesen a kezelésnek az árát. Igyekezzünk olyan fogászati rendelőt felkeresni, ahol az eljárások széles palettáját ismerik, és a megfelelő felvilágosítást kapjuk a kezelésről.