data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

Igazából több fogászati eltérésnek a helyreállítása is ide tartozik, mégis, amikor erről beszélünk, elsősorban csak a csontpótlások jönnek szóba. Ennek egyetlen oka, hogy a közelmúltban ez az eljárás örvend a legnagyobb népszerűségnek.

Mitől fogy el a csont, és mi ennek az oka?

Az állcsont addig, amíg abban fogak vannak, egyáltalán nem indul fogyásnak, ugyanis amikor rágunk, az erőhatás megtartja csontállományt, így nem engedi fogyni. A csont tehát akkor indul fogyásnak, ha a fogainkat elveszítjük, és azt, természetellenessége miatt, a protézis nem képes pótolni. Ezen kívül különféle betegségekre is visszavezethető, pl. fogágybetegség.

Mit értünk csontpótló anyagok alatt?

A csontot lehet pótolni egyrészt saját csontból, másrészt pedig más csontjából. Beszélünk szintetikusan előállított anyagokról, és állati eredetűről. A saját csont felhasználása a legtöbb esetben a csípőcsontból történik, vagy esetleg az állkapocsból, vagy a koponyatetőről származhat. Más emberből átültetett csont Magyarországon nem igazán jellemző. A szintetikus anyagok ezzel szemben igen elterjedtek, melyek főként trikalcium-foszfátok, hidroxiapatitok, kiválóan alkalmasak, ha csak kisebb mennyiségű csontot kell pótolni. Emellett az állati eredetű anyagok is kiválóan alkalmazhatóak.

Mikor kell a csontot pótolni?

Általánosságban igaz, hogy abban az esetben, amikor az implantátum számára nem elegendő a csontmennyiség, ami mind az alsó, mind pedig a felső állkapcson más-más okokra vezethető vissza.

-       Az alsó állkapcson a négyes fogától egy ideg található a csontcsatornában. Amennyiben hosszabb ideig fogatlanságról beszélünk, előfordulhat, hogy nem elegendő a csontmennyiség az ideg és a csont felszíne közt, azaz nem elég magas, vagy nem elég széles.
-       A felső állkapocsnál a legjellemzőbb, hogy a szájüreg és az arcüreg között nem elegendő a csontmennyiség az implantátumokhoz.
-       Természetesen a csontkínálat bárhol lehet kevés, vagy akár vékony.
-       Lehetséges az is, hogy a fog elvesztését követően nem lehetséges azonnal a implantáció, viszont ebben az esetben is tökéletesen lehet alkalmazni a csontpótló anyagokat. A csontpótló anyagokkal csontszövet alakul ki.

Csontpótló technikák az alsó állcsont esetén

Egyik lehetséges eljárás, amikor a állkapocsnak megemelik a magasságát, mégpedig szendvicsszerűen. Ez úgy történik, hogy elvágják vízszintesen az állkapocs csontját, és a csont közé teszik be a csontpótló anyagot, ami itt lehet saját csont is.
Másik lehetőség, az onlay-plasztika, ami abból áll, hogy a csontpótló anyagot, mely jelen esetben csípőcsont, csavarozással erősítik a felszínre. Ez a módszer elterjedtebb, mint az előző.

A felső állcsont csontpótló technikái

A legjellemzőbb esete ezeknek a technikáknak, amikor a száj- és az arcüreg között kevés a csont mennyisége, így nem lehetséges implantátum beültetése. Ekkor szokták az arcüreg alapját megemelni, amit sinus liftingnek is neveznek.

Sinus lifting, azaz az arcüreg alapjának megemelése

Ez egy rutinszerű beavatkozás a mai modern fogászatban. Az állcsontnak a külső részén egy csontablakot alakítanak ki, amit beemelnek az arcüreg irányába. Ez a csontablak eltolja a nyálkahártyát, és az arcüreg és a nyálkahártya közé kell a csontpótló anyagot helyezni. Ezzel lehetővé válik az, hogy a csontkínálat magassága növekedjen a az arcüreg irányába. Jellemzően saját csont jelenti a megoldást, vagy pedig szintetikus anyag.

Beszélünk olyan eljárásról is, amikor a csontpótlással egyszerre történik az implantátum beültetése is, és olyan is lehetséges, amikor az implantátumot csak később ültetik be.
A műtétet megelőzően mindig szükség van tervezésre, meg kell határoznia  donor helyét, és a technológiát egyaránt.

A felső állkapocs csontpótlása esetén beszélünk még ún. patkó osteotomiáról is, ebben az esetben a felső állcsontot tömegesebbé kell tenni, mégpedig úgy, hogy patkószerűen elhelyezett csonttal kell megerősíteni.