data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A szájhigiéniáról és a prevenciós megoldásokról

A fogszuvasodás és az egyéb fogágy betegségekkel kapcsolatosan döntő szerepe van a dentális plakknak., így a megelőzésben ennek eltávolítására mindenképpen törekedni kell. Az eltávolítás során szóba jöhetnek mechanikus és kémiai eszközök egyaránt.

A mechanikus megoldást a fogkefe jelenti elsősorban, ennek és a fogkrémnek a rendszeres használata prevenciós lehetőség. Az eszközök igen differenciáltak is lehetnek, a kiegészítők széles térháza áll rendelkezésre a fogak megóvása érdekében. Ilyenek pl. a fogselyem és az interdentális fogkefe is. A mechanikus tisztítás hatékonysága megnő, ha gyerekkorban ezt kontroll alatt végzik.

A tudatos szájhigiéniára való rászoktatás hazánkban is része egy teljes fogászati megelőző programnak.

A kémiai megoldások közül a legjobban elterjedt a klór-hexidin, aminek a fogszuvasodás megelőzésben kiváló eredménye van. Az ilyen oldattal végzett öblögetés drasztikusan csökkenti a baktériumok számát a nyálban, ami miatt kevesebb plakk alakul ki. Emellett kb. félévente fogkőleszedési céllal érdemes a fogorvost felkeresni, ahol hasznos tanácsok is elhangzanak a szájhigiéniával kapcsolatosan. A fogkövet depurátorral, ultrahanggal, vagy mechanikus, esetleg kémiai úton távolítják el.

A jó fogkefe

A fogkefe a szájhigiéniai legrégebbi, és egyik legfontosabb eszköze, melynek funkciója, hogy használatával az ételmaradékokat és az elszíneződéseket a fogról el lehessen távolítani. Több tényező függvénye, hogy a fogkefe milyen hatékonysággal tölti be szerepét. Ilyen pl. a fogkefe feje, sörtéi, és ide tartozik a fogmosási technika is, valamint a páciens életkorán kívül az egyéb kiegészítők használata is. A fogkefe lehet elektromos, vagy hagyományos, kézi.

A régmúltban a sörték disznószőrből voltak, amit később cseréltek csak műanyagra, ami nagyon hamar elterjedt. A mai modern kor fogászatának felfogása szerint a a jó fogkefének kicsi a feje, így oldalt is, könnyen el lehet érni vele a fogakat. A műanyag sörték lekerekítettek, hogy ne sértsék az ínyt és a zománcot, négy, esetleg öt sorosak, és egy sorban kb. tizenkét csomó helyezkedik el, és igen sűrűek. A sörték szerint lehet keménységüket osztályozni, így létezik kemény, közép kemény vagy puha fogkefe. Érdemes kikérni a fogorvos tanácsát, melyik fogkefét ajánlja. Ha az íny ép, akkor főként a kemény fogkefét szokták javasolni, míg ínybetegségek esetében a puhábbat. A fogkefe nyele is a legkülönféleképpen kerül kialakításra. Az, hogy a nyél hajlik azt szolgálja, hogy a fogakhoz könnyebben hozzá lehessen férni.

Az elektromos fogkefe vibrációs mozgást végez, aminek segítségével eltávolítja a lepedéket. Kisebb fejjel rendelkezik, mint a hagyományos társa, és sok esetben kör alakú. Gyakori, hogy szájzuhannyal egybekötik a használatát, így a fogközök tisztítása is könnyebbé válik, aminek elsősorban a ínytasak kialakulásánál, és a fogágybetegségnél van komoly jelentősége.

Az elektromos és a hagyományos fogkeféken túl speciális fogkefék is léteznek, így pl. külön fogkefe alkalmazása javasolt azoknak, akik fogszabályozó készüléket hordanak.

A fogkefe választásán túlmenően a fogmosás gyakorisága és technikája a mérvadó. Igazából étkezéseket követően lenne szükség rá, de legalább naponta két alkalommal. Először mindig a felszín tisztításával kell kezdeni, majd a fogközökkel kell folytatni, így meg lehet előzni a savas kémhatás kialakulását. Fogmosáskor az a jó irányelv, ha megszokottá válnak bizonyos mozdulatok. Először az alsó majd a felső fogak belső felszínén célszerű kezdeni, majd így kell befelé haladni fokozatosan. Ezek után a rágófelszín tisztítása következik. Nem szabad vízszintesen sikálni a fogakat, hanem törekedni kell a klasszikus körkörös mozgásra, mely az ínyszéltől a fogak felé halad.

Ma már van lehetőség arra, hogy a fogmosás hatékonyságát le lehessen ellenőrizni. Vannak ún. plakkfestő tabletták, melyek megfestik a plakkot, ami a fogakon maradt, és vöröses, lilás szín miatt jól láthatóvá is válik, ami a még alaposabb fogmosásra ösztönöz.

A kiegészítő fogápolási eszközök közül a fogselyem a legelterjedtebb, melynek felülete vagy sima vagy pedig viaszos lehet. Alkalmazása a fogak közti résekben lerakódott plakk tisztítása érdekében történik. Segítségével megelőzhetővé válik a fogközökben az ínygyulladás, és a fogak oldalsó felszínén a fogszuvasodás.

Ma már léteznek olyan fogselymek is, melyek fluoriddal vannak átitatva, így még hatékonyabb szájhigiéniás hatást lehet vele elérni. Elterjedése várhatóan hazánkban is gyorsan fog bekövetkezni, hasonlóan, mint az interdentális fogkefe.

Összefoglalva azt lehet elmondani, hogy a preventív módszerek a fogszuvasodás az ínybetegségek tekintetében komoly előrelépést jelentettek. Sajnos hazánkban több évtizedes elmaradás van, így még mindig növekszik a betegségek száma.