Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE)
First Hungarian Online Dental Association (FHODA)


  Home

data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Amerikában egy fogászati kutatócsoport kiderítette, hogy a dohányos emberek esetén a krónikus ínybetegség kialakulása valószínűbb. A fogínybetegséget egy baktérium okozza, és ez a baktérium a cigarettafüst hatására más tulajdonságú lesz, és másképp is fertőz.

Kiderült, hogy a baktérium képes arra, hogy a dohányfüst hatására megváltoztassa a sejthártya-proteinjét, sőt a DNS-ét is. A porphyromonas gingivalis névre hallgató baktérium méregtelenítéssel, virulenciával, egyéb stressz mechanizmusokkal, valamint DNS helyreállítással összekötött génje egész egyszerűen a dohányzás következtében megváltozik. Ebből az következik, hogy a sejthártyán belül több protein megnyilvánulása teljesen megváltozik, ami hatással van a legfontosabb jellemzőire a bakteriális sejteknek, és arra is, hogy immunrendszerünk magát a kórokozót hogyan ismeri fel, hogyan kezeli. Az előbb leírtak szerint megmagyarázható, hogy a dohányos emberek jobban ellenállnak az ínybetegség kezelésével szemben, viszont a bakteriális orális fertőzésre sokkal fogékonyabbak.

fogínybetegség
                                                                         Fogínybetegség

Azzal, hogy sikerült megtalálni a baktérium genetikai megváltozásának az okát, azt nyilatkozták a kutatók, hogy a dohányos emberek kezelése így könnyebbé válhat a jövőben.

Nem új a felfedezés, miszerint a dohányosok a krónikus ínygyulladásra érzékenyebbek, mint nemdohányzó társaik, viszont az okait még nem sikerült felfedezni, mesélte Dr. David Scott. A Lousville-i Egyetem kutatója még hozzátette, hogy a vizsgálat elején arra fókuszáltak, hogy a cigarettafüst milyen módon változtatja meg a baktérium szerkezetét, és arra miként reagál immunrendszerünk. A vizsgálat természetesen folytatódik, és a kutatás  későbbi fázisában eljuthatnak oda is, hogy a dohányos és a nem dohányos emberek kezelését külön tudják választani.

A teljes tanulmány az Alkalmazott Mikrobiológia Társaság folyóiratában olvasható

 

 



©Fogászat | Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE) 2017.