Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE)
First Hungarian Online Dental Association (FHODA)


  Home

data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> A fogínygyulladás következtében bekövetkezik sajnos az, hogy az a szövet, mely megtámasztja a fogakat, ellazul, így a fog könnyen ki tud esni. Holland kutatóknak végül sikerült megoldást találniuk erre a problémára.

Az Amsterdami Fogászati Tudományos Központban végeztek kutatást a fogíny rögzítő funkciójára vonatkozóan, és arra, hogy milyen gyors a regenerációs képessége. Olyan 3D-s modell kísérleteztek ki, ami tökéletesen reprodukálja azt, ahogyan a fogágyban a szalagok regenerálódnak. Erre alapozva az emberben lévő egyéb inakat, szalagokat is lehet majd modellezni, amennyiben szükséges.

A fogágyban található szalagok feladata, hogy rugalmas kapcsolatot tartson fent a foggyökér és a körülötte elhelyezkedő szövetek között. Egy esetleges gyulladás, vagy esetleg ha trauma éri az embert, a szalagot tönkreteheti. A modellel a szalagszövetnek a sejtjeit különféle aktiváló jelek érik. A fogínynek a sejtjeit beültették egy kollagén hálózatba, ami gyakorlatilag az eredetihez hasonló, mesteséges fogíny és foggyökér. A kutatók reményei szerint hamarosan az élő szövetnek a sejtjeit is le tudják modellezni.

A kollagén hálózat összetétele komoly befolyásoló hatással bír, ugyanis a sejteknek a tulajdonságait is megváltoztathatja, ugyanis a sejtek erőt fejtenek ki, és állandó nyomás alatt tartják a körülötte lévő szöveteket. A kollagénről fontos tudni, hogy úgy kell beilleszkednie környezetébe, hogy a körülötte lévő szöveteket ne károsítsa.

A háromdimenziós modell esetében az illeszkedés az ásványi anyagok feladata, melyek a foggyökér felszínén találhatóak. A foggyökérre erőteljes nyomást gyakorolnak, ezzel szimulálva a rágást. A szimulációban elérték azt, hogy a felszínen található ásványi anyagoknak megváltozott a helyzete. Ennek hatására, a nyomás hatásának függvényében, aktiválódtak a sejtek.

A további kísérleteket állatmodelleken fogják végezni, és itt is a sejtreakciót vizsgálják majd elsősorban. Amennyiben az eredmény ebben az esetben is hasonló irányt mutat, akkor a jövőben kiterjeszthetik emberek gyógyítására is a modellt.

 

 



©Fogászat | Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE) 2017.