data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> A fogorvosi vizitektől való komoly félelem következtében egy kislány halálra koplaltatta magát. A hírek hallatán egy gyermek fogorvos sürgetné, hogy a fiataloknak sokkal több segítséget kell adnunk ezen a téren is. Sophie Waller esetében kialakult az ún. orális fóbia, miután egy traumás fogászati kezeléssorozat végére ért. Az utólagos vizsgálatból derült csak ki, hogy a kislány mély, depressziós félelmét sajnos nem ismerték fel, és ez a halálához vezetett.

A hivatalos vizsgálatokkal egy időben egy tanulmányt is készítettek, amivel kapcsolatban azt a megállapítást tették, hogy a környezet nagyban befolyásolja a gyermekek félelmét a fogorvostól.

Dr. Butz, aki amellett tette le voksát, hogy kísérleti céllal Toothberry közelében alakuljon meg egy csak gyerekekkel foglalkozó fogászati klinika, egyre inkább azt szorgalmazza, hogy a fogászatban most már gyakran előforduló fóbiákra dolgozzanak ki preventív megoldásokat.

Dr. Butz hozzátette, hogy a kislánnyal történt haláleset hatalmas tragédia, és az újonnan alakult klinikán ezt munkatársaival együtt nagyon komolyan veszik, és az ilyen esetek elkerülése végett igyekeznek az ilyen fóbiáktól megszabadítani a kicsiket. A gyerekeknek otthonos fogászati rendelőre van szükségük, amiért mindig a klinika a felelős, hiszen ők a legérzékenyebbek minden tekintetben. Sophie esetében nyolc fogát kellett eltávolítani, ami iszonyú lelki terhet jelentett, adott hangot véleményének dr. Butz, és hozzátette azt is, hogy a kislányt körülvevő felnőtteket egyaránt felelősség terheli.

Az érzékeny környezet c. tanulmányban, melyet Izraelben készítettek el, és több fogászati szaklapban is napvilágot látott, leírták, hogy a fogászattól való fóbiát le lehet csökkenteni, mégpedig úgy, hogy a kicsik által érzékelt környezetet, azaz a fogorvosi rendelőt megváltoztatják. A kutatást 6-11 évesek körében végezték el.

Pl. az első alkalommal a fluoreszcens világításhoz a mennyezeti lámpát hívták segítségül, másodszorra ezt lassú, visszatérő színű lámpára cserélték, valamint egy higiénikusra, akinek a fejére egy LED lámpát erősítettek. Emellé természetesen nyugtató zenét játszottak a gyerekeknek, valamint egy ölelő mellényt adtak rájuk, és rezgő székbe ültették őket. A környezet megváltoztatása bevált, a szorongási szintje a gyerekeknek csökkent.

Dr. Butz a vizsgálatok után elmondta, hogy egyértelműen látszott, hogy a megváltoztatott fogorvosi környezet igen komoly hatással volt a gyerekekre, szorongásuk szemlátomást csökkent. Természetesen ezzel azt is bizonyították, hogy a hétköznapok fogászata bizony rémisztő a gyerekeknek.

A Toothbeary-ban található rendelő székei nem is kezelőkre hasonlítanak leginkább, az eszközöket és a gépeket ügyesen a fogorvosi szék alá lehet rejteni, és a plafonon pedig lehetőség van különféle rajzfilmek vetítésére is dvd-n.

Dr. Butz szerint ezek a sajátosan a gyerekeknek fenntartott rendelők képesek lehetnek megóvni a fogorvosi fóbiától a kicsiket. Sophie esete legyen intő példa, mert ha a hozzá hasonló gyerekek ilyen fogorvosi klinikára kerülnek, akkor elkerülhetőek a komolyabb mértékű traumák.

Végezetül hozzátette még azt is Dr. Butz, hogy reménykedik abban, hogy mind politikailag, és mind társadalmilag támogatásban fog részesülni a gyermekfogászat. Ismét megemlítette a prevenció lehetőségét ezen a területen is, és annak érdekében, hogy több gyereket lehessen a kellő fogászati ellátásban részesíteni, több kutatásra lenne még szükség, tette hozzá.