data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> A fogorvosnál feltesszük magunknak a kérdést, gyerekünk milyen fogtömést kapnjon? Ezüstöt vagy esetleg fehéret? Melyik jobb, melyik tartósabb? Az amalgám valóban káros az egészségre? Azért alkalmazzák még mindig, mert olcsóbb? Vagy fehéret azért tesz a fogunkba, mert azért többet tud elkérni? Nézzük hát sorra, mikre érdemes odafigyelni, miért is nehéz ennyire eligazodni ezen a fogászati kérdésen!


Az amalgámról

Mi is ez az anyag tulajdonképpen?

Nem más, amit a fogászaton alkalmaznak, mint a higany és más fém ötvözete. De mit is kell tudni erről a sokat szidott anyagról? Igazóból már az ókorban is készítettek belőle fogtöméseket. Ekkor az ötvözet önból és higanyból állt. Ma már tesznek hozzá ezüstöt, és rezet is. Ezt a változatot a XIX. században a franciák használták fogászati céllal.


Sokan az amalgám ellen

Az amalgám ellen a fogászati szakmán belül többször ellenszenv bontakozott ki. Először a XIX. század közepén a USA-ban az arany fogtöméseket favorizáló fogorvosok kezdték a sort. Sarlatán és hasonló kifejezésekkel illették az amalgámot használó kollégáikat.. A század végére sikerült csak elismertetni és elfogadni, ekkor vert gyökeret a fogászati szakmában!


Később újra kirobbant a vita, Németországban egy kémikus kutató megállapította, hogy az amalgám használata káros, hiszen a fogászaton ezt melegítették, amikor is higanygőz szabadul fel. Később lehetővé tették, hogy ne kelljen melegíteni, és ehhez hasonlót használnak ma is a fogászati rendelőkben. Ez utóbbit már reszelék formájában alkalmazták. Ezek után a vita ismét alábbhagyott, alkalmazása a fogászat területén egyre jobban elterjedt.


A mai napig tartó vita a 90-es évek második felében indult útjának. Ekkor az indok környezetvédelmi volt, Finnország és Svédország is erre hivatkozott. Korlátozták tehát fogászati alkalmazását, különösen a gyerekeknél és a terhes nőknél. A sajtó rendkívül ráharapott erre, és természetesen felfújták ezt a fogászati hírt, így az emberekhez már csak vélt igazságok jutottak el a témában.


Ma már lényegesen kevesebb az amalgámtömések száma

Tíz-húsz évvel ezelőtt sokkal többször alkalmazták még az amalgámot. A 80-as évek tájékán még évente 1500 kg körüli amalgám fogyott a fogászati rendelőkben. Ma már ez úgy 150 kilóra lecsökkent, ami a környezetvédelmi szempontoknak köszönhető elsősorban. Több oka is van: Fontos megjegyezni, hogy a fejlett nyugaton csökkent a szuvas fogak száma, a szép fogak iránti elkötelezettség pedig megnőtt, valamit az amalgámtömésben található higanytól is félnek a páciensek. Szorosan kapcsolódik még a fogászati témához az is, hogy a fehér töméseket gyártó cégek persze mindent megtesznek, hogy minél inteznívebben értékesítsenek.


A tudomány nyilatkozata

A címben megjelenő kérdésre a válaszra a tudományt kell segítségül hívnunk. Több szakmai testület foglalkozik ezzel a fogászati témával, nézzünk meg néhányat.



- Az Amerikai Fogorvosok Egyesülete által kiadott közleményben a következő áll: Csak abban az esetben kell kicserélni az amalgámtömést, ha a páciensnek higanyallergiája van. Kimondják, ha káros hatása bizonyatható lenne, az összes fogászaton megtiltanák a használatát azonnal.

- A Fogorvosok Világszövetsége szakmai érvek alapján készített egy fogászati összefoglaló tanulmányt, melyben semmilyen veszélyt nem jelöl meg, így nem tartja indokoltnak a betiltást, és a fogorvosktól való visszahívását. Ezt a módszert már másfél évszázada használják, és csak a higany környezetre gyakorolt hatását érdemes vizsgáni, más káros hatás nem ismeretes. Veszélyes lehet a fogászati rendelők alkalmazottjaira is, ha a veszélyes hulladék részét nem megfelelően kezelik.

- Európai és Amerikai Gyermekfogászati Akadémia kifejezetten ajánlja pl. maradandó rágófogak és tejfogak esetére.

- A magyarországi Fog-és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma szintén a fogorvosokra bízza a döntést, használhatnak bármilyen forgalomban lévő fogtömő anyagot.