data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A fogtömésekről

Hogyan épül fel a fog? Milyen részei vannak?

A fogat kívülről a zománc határolja, ami az emberben a legkeményebb szövet, alatta pedig a dentin helyezkedik el, a mi a pulpát veszi körül, azaz a fogbelet. A fogbél erekből és idegekből épül fel, ahol az erek a fog táplálásért felelősek, az idegeknek pedig ún. közvetítő szerep jut az ideg központja felé, és egyben a fogfájásért is ez felelős. Amennyiben megsérül a zománc, pl. fogszuvasodás révén, vagy egyén okok miatt, akkor a fájdalomnak a fogbél kevésbé lesz képes ellenállni, így a dentin érintkezésbe lép a külvilággal, ami fájdalmat eredményez.
Az alsó fogak az állkapocsban ülnek, a felsők pedig a fogmeder nyúlványában helyezkednek el. A csont és a fog között rostok és szalagok biztosítják a kapcsolatot.

A fogszuvasodás kialakulása

A baktériumok fő tápláléka a szénhidrát, aminek következtében savakat termelnek, és roncsolják a fogzománcot. Fogszuvasodásról akkor beszélünk, amikor a baktériumok bekerülnek a fog üregébe, és ott gyulladást okoznak, ami fájdalommal jár. Kezelés nélkül a baktériumok akár a véráramba is bekerülhetnek, és egyéb megbetegedéseket is okozhatnak. Az, hogy a fogzománc mitől lesz egészséges, és ellenálló a következő tényezők függvénye:szénhidrát, lepedék megjelenése, gyakori étkezések, egyéb védő tényezők, ételmaradék a szájban.

Mit értünk fogtömés alatt?

A fogtöméssel korrigálni lehet a szuvasodást a fogakon, és vissza lehet állítani a korábbi állapotát. A fogorvos első lépésként eltávolítja a szuvasodást, majd a helyét alaposan kitisztítja, és betömi az üreget, ami meggátolja a további szuvasodást.

Milyen anyagokból állhatnak a tömések?

A fogtechnikai anyagok az elmúlt néhány évtizedben sokat változtak, nagy fejlődésen mentek keresztül, így a tömések tulajdonságai is megváltoztak. A modern fogászat tömései kompozit anyagból állnak, és választható, jellemzően fogszínűek, vagy aranyból, kerámiából, vagy a kettő kombinációjából állnak. Régebben, néhány helyen még a mai napig is használnak amalgám töméseket is, viszont higanytartalma és miatt, és főként azért is, mert nem túl esztétikus, egyre ritkább az alkalmazása.

Az amalgámról

Az amalgám háromnegyede ezüst, maradék része pedig egyéb fémből épül fel. Széles körben elterjedt tömőanyagnak számított, hiszen olcsó és egyszerű volt a használata, valamint igen erősnek számított, és hosszú távú megoldást jelentett.
Nagy hátránya viszont az, hogy egyáltalán nem mondható esztétikusnak, sőt a hőt és az áramot is vezeti, valamint sokan úgy vélik, hogy mérgező a higanytartalma miatt. Ezen kívül nem illeszkedik megfelelően a foghoz, így a baktériumok képesek megtelepedni a kis résekben, ami újabb fogszuvasodáshoz vezet.
Az nem lehet vita tárgya, hogy az amalgám higanyt tartalmaz, mely valóban mérgező nehézfém, viszont az még nem sikerült bizonyítani, hogy a tömésből párologna, vagy szivárogna a higany. Amennyiben a pácienst megnyugtatja, akkor nyugodtan cseréltesse ki esztétikus tömésre.

A bio fogászatról

A biológiai fogászat egyáltalán nem használja az amalgámtöméseket. Ha valaki a régi, amalgám töméseit kicseréli, akkor érdemes egy méregtelenítő kúrán részt venni, pl. a szelén tökéletesen alkalmas arra, hogy méregtelenítse a szervezetet, és segítségére legyen abban, hogy a nehézfém könnyebben kiürüljön.

Az esztétikai, fehér, kompozit tömések

Ide sorolhatóak azok az anyagok, melyeket gyűjtő néven kompozit anyagoknak neveznek, jellemzően üvegrészecskékből, vagy egyéb, szintetikus gyantákból állnak. A modern fogászat szinte csak ilyen töméseket használ, főként a frontfogak esetében, de a rágófogaknál is egyre elterjedtebb. Ezeknek az anyagoknak a színe tökéletesen megegyezik a fog színével, teljes esztétikai értékkel bír. A fogba ezeket az anyagokat pasztaszerűen juttatják be a szakemberek, és az anyag az üregben szilárdul meg.
Ha a kötés szempontjából vizsgáljuk meg, akkor kettő féle kompozit tömőanyag jöhet szóba, az egyik kémiai úton köt, a másik pedig fotopolimerizációs elven. Ez utóbbi tömést egy speciális fénnyel kell megvilágítani, aminek következtében válik szilárddá. A tömés ezek után azonnal terhelhető lesz.
A kedvező mechanikai tulajdonsága a tömésének lehetővé tett egy teljesen új
Eljárást, aminek nagy előnye, hogy az ép szövetek közül a tömés előtt csupán keveset kell eltávolítani, így is tartós lesz a kezelés.

A kerámia, arany és kompozit betétek tulajdonságai

A betét gyakorlatilag egyfajta tömésfajta, ami lenyomat alapján készül el, és képes arra, hogy hiányzó fogszöveteket pótoljon. Még akkor is ideális, ha a koronát már képtelenség helyreállítani, de hasznos lehet a nagyobb töméseket is erre cserélni a jövőben. A betét hatása sokkal természetesebb, mit egy tömésé, és funkcionálisan is sokkal többre képes így a fog, gyakorlatilag egy tökéletes helyreállítást biztosít. A laboratóriumi környezetből adódóan, sokkal strapabíróbb, jobban bírja a kopást, és az elszíneződést egyaránt. A hagyományos töméseknél jóval hosszabb ideig képesek ellátni funkciójukat, hiszen egy speciális ragasztóval erősítik a fogakhoz.
Amikor inlay kerül kialakításra, akkor másképp alakítják ki az üreget, mint a hétköznapi tömések során, hiszen figyelni kell arra is, hogy ezek a tömések később kell, hogy a helyükre csússzanak, így csupán néhány foknyira kell összetartani befelé haladva az üreg belseje felé.
A betét készülhet aranyból, kerámiából, fémből, és ötvözetükből is. Összefoglalva a betét minden szempontból jobb megoldást kínál, mint a hagyományos tömések.

Az aranyból készült betét

Az idő előrehaladtával csak javul az inlay állapota, évtizedekig tökéletes megoldást biztosít, ami az aranytömés viszonylagos puhaságára vezethető vissza, így rágáskor egyre jobban benyomódik a fogszélhez, ami miatt a másodlagos fogszuvasodás valószínűsége szinte a nullára csökken. Amennyiben valakit zavar az aranyszín, annak lehetősége nyílik arra, hogy kerámiával beborítsa az aranybetétet. Ennek két módja lehetséges. A teljes rágófelszínt beborítják, ami esztétikailag tökéletes, de az arany előbb említett pozitívuma, miszerint a rágásnál egyre jobban zár a széleknél, teljesen elvész. A másik lehetőség, amikor az arany is megmarad, és a takarás nem teljes, és előfordulhat, hogy az aranyra épített porcelántakarás elreped. Összességében így ez sem lesz túl esztétikus.

Miért is az arany a legjobb megoldás?

Az arany nem oxidálódó fém, semmilyen reakcióba nem lép sem az oxigénnel, sem pedig a kénnel még magasabb hőmérsékleten sem. Hosszútávú megoldást kínál, hiszen nem zsugorodik, és az élő szervezet számára ez a legkönnyebben elfogadható fém, nem allergén, és semmilyen káros hatása nincs.

Fogtömés fogfúrás nélkül

Igen nagy népszerűségnek örvend, és kiemelkedő tulajdonsága, hogy teljesen fájdalommentes.
A fogorvos egy gélt tesz a szuvas fogra, ami felpuhítja a tönkrement részét, és szeletíven elpusztítja a dentint is, melyből az ásványi anyagok távoztak. Az egészséges részeket a gél nem károsítja. A hatás kb. 30 másodperc alatt bekövetkezik, és a puha rész eltávolítása után akár ismételhető is.
Akkor alkalmazzák, amikor fájdalommentes beavatkozásra van szükség, főleg gyermekek, és szorongó felnőttek esetében. Az eltávolítást manuálisan végzik, amihez nem szükséges még érzéstelenítés sem.

A barázdák lezárása

A fogtisztítást követően homokpolírozást végeznek a fogakon, amit konzervatív barázdazárásnak nevezünk. Ezt követően légfúvással megszárítják, majd egy színes folyadékot tesznek rá, amit néhány perc múlva letörölnek, és ismét a szárítás következik. Ezek után kerül a fog felszínére a barázdazáró anyag, ami a legkisebb barázdába is bekerül. Amennyiben fényre kötő anyagról van szó, akkor kb. fél perces megvilágításra van szükség, ami után néhány percet követően tökéletesen megköt az anyag. A színes folyadék tulajdonképpen egy sav, ami érdessé teszi a fog felszínét, ami miatt a barázdazáró anyag jobba tud kapaszkodni. Az esetleges túlsavazás sem okozhat problémát, hiszen ahová nem kerül barázdazáró anyag, hamar visszaalakul a fluoridnak és a nyálnak köszönhetően.
Hivatalosan egy-egy barázdazárás néhány évig alkalmas arra, hogy a rágófelszínen kialakuló szuvasodástól óvja a fogat. Ez idő alatt fluoridot bocsát ki, mely szintén a fog védelmét szolgálja, hiszen a baktériumok képtelenek szaporodni, amennyiben bizonyos fluoridos koncentráció folyamatosan jelen van.
Módosítva egy kicsit ugyan, de a felnőtteknek a fogaira is lehet alkalmazni a barázdazárást.

A mikro invazív technológiáról

Egy speciális megelőző eljárásról van szó, melynek az a lényege, hogy nagyon vékony fúrók segítségével csak és kizárólag a szuvas részt távolítják el a fogból, így nem jár ép fogállomány vesztéssel. Korábban a szuvasodásokat hagyták növekedni, és csak jóval később avatkoztak be, ami már komolyabb fogállomány vesztéssel járt.
A legújabb eljárással a legkisebb szuvasodások is megelőzhetőek, és az elszíneződéseket is gyorsan el lehet távolítani. A vékony fúróval előkészített kis üreget feltöltik egy erre alkalmas kompozit anyaggal, mely azonnal beszívódik, és a fogszuvasodás folyamata nem folytatódik.
További előnyei a technológiának: olcsó, és egyszerre több fogat is helyre lehet hozni egyetlen alkalommal.

A gyökértömés folyamata, gyökérkezelés

Ha mélyre hatolt a fogszuvasodás, és a fogbél üregét is eléri, akkor az ott található erek és idegek begyulladnak, és iszonyatos fájdalom kíséri, jellemzően éjszaka. A lüktető fájdalom oka az ideggyulladás, a feszítést pedig az ott keletkező gázok, és a genny okozza.
Ha erős fizikai hatáséri a fogat, akkor tünetmentesen is elhalhat a fogbél, amire sokszor csak véletlenül derül fény, pl. egy-egy röntgenfelvétel alkalmával. (elszíneződött fog, elváltozások a gyökércsúcson) Ha a fog koronája komolyabban megsérül, és az idegcsatornát is eléri pl. egy törés, akkor is szükség lehet a gyökérkezelésre.

Mitől válhat fájdalommentessé a gyökérkezelés?

Amennyiben a beteg erős fájdalmat érez, akkor először gyógyszeres fájdalomcsillapítást alkalmaznak, erős fájdalomcsillapító szerrel, mely a lidocain erejének a négyszerese. A gyulladt fog előrehaladott állapotában viszont lehetséges, hogy nem sikerül a fájdalomcsillapítás. Ilyenkor az idegre egy speciális gélt tesznek, azzal a céllal, hogy elhaljon az ideg. A következő kezelés alkalmával már fájdalommentes lesz a terület.
A kezelés alatt többször is lezárják gyógyszeres fertőtlenítővel, hogy gyógyulhasson. Csak ezek után alkalmazzák a végleges tömést a gyökéren.

Gyökérkezelés a pótlás helyett

A fájdalmas fog esetében a legkönnyebb megoldás annak eltávolítása, de a kihúzott fogat minden esetben pótolni kell valamilyen úton-módon. Ha ez nem történik meg, akkor a az ellentétes fogsorból jobban kinő a fog, a húzás mellett pedig bedőlnek a fogak a résbe. Amennyiben már több fog is hiányzik, akkor fennáll a veszélye annak, hogy túlterhelődnek a fogak, ami miatt még több fog veszhet el, sőt, negatív hatást gyakorol az állkapocs ízületére is. Az előbbiekből jól látszik, hogy nem szabad halogatni, a lehető leghamarabb gyökérkezeltetni kell a fogat!