data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A fogszabályozók alkalmazása

Ha fogak rendellenességeiről beszélünk, akkor az tágabban az a arc- és az állcsontok rendellenességeit, a fogak hibás állását, esetleg szűkületét, több fog jelenlétét, és a hibás fogállásokat jelenti.

Súlyosabb rendellenességekről van szó, pl. nyúlajak, ajak és szájpadhasadék esetén, melyek feltűnnek már a születéskor, és azonnali beavatkozást igényelnek. Sok esetben egyetlen műtét nem is jelent megoldást, ahogy nő a gyermek, úgy van szükség további sebészeti beavatkozásokra. Ezen kívül a műtét mellett állandó logopédiai kiegészítő kezelést is kell alkalmazni. Az, hogy pontosan milyen kezelést alkalmazzanak, és azt pontosan még mivel kell kiegészíteni, minden esetben a szájsebész és a fogszabályzásért felelős szakorvos feladata, és együttes felelőssége.

A szűkebben értelmezett rendellenességek jellemzően az arc- vagy állcsontoknak a fejlődési problémáira vezethetők vissza, valamint a gyerekkori rossz szokásokban gyökereznek. Szerepe lehet természetesen az öröklött tényezőknek is, pl. ha keskeny fogív mellé nagy fogakat örököl valaki. Fontos megemlíteni az okok között az embrionális ártalmakat és a szekréciós zavarokat is.

A rendellenességek főként nem a fentiekre, hanem külső tényezőkre vezethetők vissza, melyek nem engedik, hogy az arc és a fogsor harmonikus fejlődésen menjen keresztül, így képtelenség, hogy normális rágás alakuljon ki. Káros lehet a csecsemők rossz fektetése, rossz táplálása, és a gyermekkori rossz szokások.

A helyes fektetés kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen ha túl magasan, vagy alacsonyan van a fej, akkor az állcsont előrecsúszhat, ami jövőbeli fogsorzáródást eredményezhet, és megbontja az arc harmóniáját. A helyes ebben az esetben egy középmagas kispárna beszerzése.

A csecsemők táplálásánál az anyatejnek nemcsak a tápanyagok sokszínűségében van jelentősége, hanem abban is, hogy a szopás során kifejtett izom megdolgoztatása elősegíti a rágóizmok és az állcsontok megfelelő kialakulását.

Lényeges tehát a rágóizmok használata már gyermekkorban is, és a rostos, a rágást megkövetelő ételek mind-mind alkalmasak arra, hogy a rágóizmokat fejlesszék, és hozzájárulnak a megfelelő fogazat fejlődéséhez, a fogszuvasodás megelőzéséhez.

Gyakori rossz szokás gyerekkorban az ujjak szopása, amiről haladéktalanul le kell szoktatni a gyermeket, mert kifelé fognak dőlni tőle a fogak, és tengelyferdüléshez is vezethet. A fogazat rendellenességei közül mintegy húsz százaléka vezethető vissza valamilyen gyermekkori rossz szokásra. Az ujjszopás mellett a párna csücskének szopása, tárgyak szájba vétele szintén ide tartozik. A fogászati eltéréseken túl ezek a szokások fertőzések alapjait is képezhetik.

Ha eltávolításra kerülnek a tejfogak, pl. szuvasodás miatt, akkor az alatta elhelyezkedő maradó fogak vándorlásnak indulnak, és azt a rést, ahol elő kellene később törniük, lezárják. Később rendellenességet eredményezhet, hiszen az áttörésnél a maradó fogak nem a fogsorban, hanem azon kívül helyezkednek el.

Ahhoz, hogy kisgyermekkori, vagy csecsemőkori tejfog problémákat ki lehessen küszöbölni, oda kell figyelni a fentiekre, tehát a helyes fektetésre, korszerű táplálásra, és a rossz szokások elkerülésére. Már a tejfogak esetén bekövetkező rendellenesség esetén érdemes fogszabályzó kezelést alkalmazni, hiszen ezzel a későbbi súlyosabb eltéréseket is meg lehet előzni.

A fogászati eltérések azon túl, hogy esztétikai gondolat eredményeznek, és a rágóképességet negatívan befolyásolják, lehetővé teszik, hogy plakk ezeken a helyeken könnyebben felhalmozódjon, ami fogszuvasodáshoz és ínygyulladáshoz vezet.

A fogászati rendellenességeket tehát komolyan kell venni, és a lehető legrövidebb időn belül szakorvoshoz kell fordulni vele.

Maga a kezelés jellemzően több évig is eltart, így nagyfokú türelemre van szükség. A fogszabályzó lehet fixen beépített, gyűrűkkel, drótívvel, vagy esetleg kivehető is. Bizonyos esetekben, amikor olyan szintű torlódás alakul ki, szükséges lehet néhány fog eltávolítására is. A korán elkezdett kezelés tartósabb eredményre vezet, és sikeresebb lesz az eljárás, valószínűbb az arc harmóniájának teljes kialakulása. Felnőttek esetén is végezhető fogszabályozás, de ebben az esetben még hosszabb lesz a kezelési idő, és a siker sem akkora, mint gyermekkorban.

A fogszabályozóval való együttélést tanulni kell, jóval alaposabb fogápolást igényel, és nagyon oda kell figyelni a szájhigiéniára. Ellenkező esetben sokkal könnyebben alakulhat ki fogszuvasodás, vagy fogínygyulladás. Minden étkezést követően alapos tisztításra van szükség, ami szintén része kell, hogy legyen a kezelésnek. A siker a mindenkori magatartáson múlik, a hozzáálláson és a türelmen.

Összefoglalva azt lehet elmondani, hogy először mindig az okokat kell felkutatni, és azt követően a lehető legkorábban el kell kezdeni a fogszabályzó kezelést.
Az időben elkezdett kezeléssel a fogívek épek maradhatnak, és a rágóképesség is helyreáll, javul az arc harmóniája, és kisebb lesz a valószínűsége a fogszuvasodásnak és az egyéb fogászati megbetegedések kialakulásának.