data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

A gyökérhártya nem más, mint egy speciális kötőszövet, aminek a fő feladata az, hogy a fogat rögzítse a csonthoz. A gyökérhártya fontos szerepet tölt be abban, hogy a rágóerőt a fog kibírja, és az alatta elhelyezkedő fog nem pusztul el. A gyökérhártyának a rostjai gyakorlatilag egy húzóerőt alakítanak ki, mely serkentő hatású, és a fogra nehezedő nyomóerőt alakítják át.

Ezen túl pedig a benne megtalálható idegvégződések segítségével az agy érzékeli azt, hogy milyen mértékű erőkifejtésről van szó. Ezt nevezzük proprioreceptív érzékelésnek.

A gyökérhártya a fogágyban található, ezt az egyik alkotórész, összetevője közül a legnagyobb részt a kollagén rostok képviselik. Ezek az ún. Sharpey-rostok. A gyökérhártya részét képezik még a fájdalomérző idegvégződések is, és megtalálható benne még csontsejt, nyirokér, és vérér is. A gyökérhártyában hámsejt is megtalálható, ami a fogak fejlődésének következtében maradt vissza, ezt pontosan Malassez-féle sejtnek nevezik. Szerepe még nem teljesen tiszta, de amikor a gyökérhártya begyullad, akkor ezekből a sejtekből ciszták alakulhatnak ki.

A gyökérhártya regenerációs képessége kiválónak mondható, kollaterális hálózattal felépített vérellátással rendelkezik.

A rostok lefutása többféle lehet, akár egy fogon belül is megkülönböztetünk,

•   ferde rostokat, mely a leggyakoribb
•   supraalveolaris rostokat, mely a csontléctől felfelé található a zománc és a cement határán
•   vízszintes rostokat, ami szintén zománc és a cement határán jelenik meg
•   és függőleges rostokat a gyökércsúcsnál

Természetesen ezen kívül még megtalálható benne az interradiculáris rost is, méghozzá a több gyökérrel rendelkező fogak gyökerei között, valamint a transseptális rostok is, amiknek a helye két szomszédos fog között van. Ennek szerepe van a fogvándorlásban, az egyik fog ennek segítségével vonja maga után a másikat.