data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Az Egyesült Államokban vákuummal olyan technikát fejlesztett ki egy kutatócsoport, mellyel higany nélküli tömést tudtak előállítani, amivel a fogászatban már rég óta használatos amalgámot le tudnák cserélni.

Az emberi szervezetben a legkeményebb anyag a fogzománc, mert majdnem teljesen ásványi anyagból tevődik össze. Ennek ellenére a baktériumok képesek kilyukasztani, és ezáltal a fogat tönkretenni. A lyukakat, melyek a fogakon ilyen módón keletkeztek, a fogorvosok kipótolják egy bizonyos helyettesítő anyaggal. Ennek legelterjedtebb változata a 19. század óta az amalgám.

Elterjedése a fogászat területén annak volt köszönhető, hogy tartósnak bizonyult, könnyen kezelték és persze olcsó volt. Hátránya alatt elsősorban higanytartalmát fontos megemlíteni, valamint azt, hogy csúnya. A higanytartalom az ilyen fogtömésekben komoly aggályokat vet fel környezetvédelmi és egészségügyi szempontból, bár az Amerikai Fogászati Társaság nyilatkozata szerint az amalgámtöméseknek nincsenek ilyen jellegű kockázatai. A higanytartalomtól való félelem mellett fontos az is, hogy a legtöbb fogorvos a fehér színű tömőanyagot szereti, hiszen ez jobban reprodukálja fogaink eredeti színét, bár azért akadnak még néhányan, akik használnak amalgámot. A közelmúltban sokféle fogtömésre alkalmas anyag került kifejlesztésre, de a legtöbbnél sajnos tartóssági problémák jelentkeztek.

Kent Coulter és csapata új fogászati tömőanyagot fejlesztett ki a Délnyugat Kutatói Központban, San Antonióban. A fejlesztés egy fogászati program keretein belül valósult meg, melyet a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet szervezett azzal a céllal, hogy lecseréljék az amalgámot. A kutatási eredményeket San Joséban hozták nyilvánosságra, mégpedig az Amerikai Vákuum Társaság éves találkozóján. Az anyag, melyet kifejlesztettek plasztikszerű, cirkónium-kristály nanolemezkékből épül fel. Egyébként a fogászati célokon túl ezt az anyagot használják a hamisított drágakövek előállításánál is.

A kutatócsoport ebből az anyagból vákuum segítségével hengert készít, majd ezt a hengert helyezik bele a szuvas fogakon található lyukakba. A henger ezután ultraibolya lámpa hatása alatt tölti ki a lyukat, anélkül, hogy megkeményedne. A kísérleten kívül a fogászaton a gyakorlati alkalmazása az anyagnak még messze van, hiszen több kísérlet kell még ahhoz, hogy meggyőződhessenek a kutatók arról, hogy tényleg olyan hatása van a lyukas fogakra, mint ahogyan az először feltételezték.