Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE)
First Hungarian Online Dental Association (FHODA)


  Home

Nyúlajkak, farkastorok, az ajakról és a szájpadhasadékokról



Mi az oka a szájpadhasadékok kialakulásának?

Az ismertebb néven farkastorok, nyúlajak nem más, mint egy nagyon gyakori születési rendellenesség, megjelenési helye inkább Európa, itt sokkal gyakrabban fordul elő, mint pl. az afrikai kontinensen.

Embrió korban a kilencedik hét környékén olyan rendellenes fejlődés, melynek során a ajak- és a szájpadnyúlványok nem csontosodnak össze. Enyhébb változata, amikor csak a nyelvcsap deformációja következik be, míg más esetben a lágyszájpadon is fellelhetőek különféle méretű hasadékok. Ez áthúzódhat akár a kemény szájpadra is. Rejtett változata, amikor nyálkahártya borítja a hasadékot.

Még ma sem biztosak az orvosok abban, hogy mi a kialakulásának pontos oka, a jelenlegi elfogadott nézet szerint több tényező együttes hatása eredményezi ezt a genetikailag öröklődő betegséget, aminek kialakulása visszavezethető pszichés megterhelésre, sőt akár sugárfertőzésre is, valamint egyes gyógyszerek káros hatása is kiválthatja.
Amikor egy gyermek szájpadhasadékkal születik, sokkal nehezebbé válik a táplálása, hiszen a rossz ajakzáródás miatta a tej mellé levegő is kerül, ami miatt bekövetkezhet alultápláltság is, valamint gyakrabban kapnak középfültő gyulladást, valamint a helyes beszéd elsajátítása is problémákba ütközhet. Emellett nem tartják különösebben komoly betegségnek, műtétekkel és logopédus bevonásával nagyon jó eredményeket lehet felmutatni.

Hogyan, és mitől alakul ki ez a hasadék?

Az emberi agy embrió korban sejtcsoportokból alakul ki, melyek nyúlványokat alkotnak. Ebben az állapotban már kiderül, hogy adott nyúlványok a koponyának melyik részét alkotják majd a jövőben. Amennyiben ezek a nyúlványok nem megfelelően egyesülnek, szájpadhasadék alakul ki.

A szájpadhasadékok fajtái

  • Egyoldali teljes hasadék: ez fordul elő a leggyakrabban, a hasadékoknak a felét ide soroljuk. Jellemzője, hogy az orrbemenet hiányzik, és maga a hasadék pedig a kisőrlő és a szemfog között található.
  • Kétoldali teljes hasadék: ez már súlyosabb rendellenességnek számít. Előreugrik a felső állcsont első része, ami miatt a hátsó részével nincs kapcsolata. az előreugró rész nem tartalmaz csontot, csak laza kötőszövetből épül fel.
  • A szájpadhasadékról: a szájpadláson helyezkedik el, középvonalban.

Fontos, hogy ezek a hasadékok egymással kombinálódhatnak is, és igen változatosan alakulhatnak ki, amiből az következik, hogy egyediségükből adódóan mindegyikre egy-egy külön eljárást kell kidolgozni. Kialakulásuk óta sokan foglalkoztak velük, és sokféleképpen csoportosították őket.

Funkcionális problémák, hasadékok

Az esztétikai zavaron kívül funkcionális problémák is megjelenhetnek, pl. ajakhasadék esetében a nyál kifolyik a szájból, felázik majd sebessé válik a szájzug, a gyereket nem lehet így szoptatni, hiszen vákuum híján nem tud szopni. Folyamatosan begyullad a garat és a szájnyálkahártya, valamint hallószervi betegségek alakulhatnak ki amellett, hogy beszédzavar léphet fel, hiszen a hangképzés nehézkes. Természetesen esztétikai kívánnivalót is hagy maga után, ami pszichés eredetű megbetegedésekhez vezethet.

Terápia

Olyan betegség, mely összehangolt orvosi beavatkozást igényel, a következő szakemberek részvételével: logopédus, pszichológus, altatóorvos, pszichiáter, fogorvos, szájsebész, plasztikai sebész, fül-orr-gégész, gyermekorvos.

A terápia során a következőképpen kell eljárni:

Az ajakhasadék lezárását négy hónaposa korban, a szájpadhasadékot pedig egy, másfél évesen kell elvégezni, és még két éves kor előtt el kell kezdeni a logopédiai kezelést, és még az iskolakezdést megelőzően korrekciós, plasztikai műtétet kell végezni a gyermeken. A hátrányos helyzet elkerülése miatt a logopédiai kezelést folyamatosan folytatni kell. Még a tízedik életév betöltése előtt el kell végeztetni a lágyszájad műtétet, vagy a garatplasztikát, hogy a beszédérthetőséget korrigálni lehessen. Ezzel egyidejűleg kell elkezdeni a fogszabályozást is. Tizenkét éves korban csontosan le kell zárni a hasadékot, ami miatt csontbeültetésre is szükség van. A harapási rendellenességet tizennyolc éves korban korrigálják. Csak ezt követően jöhet az orrplasztika, majd a fogazat rendezése.

A folyamatos fogászati felülvizsgálat a műtéti korrekciókat követően elengedhetetlen.

Pár mondat a szájpadhasadékkal foglalkozó sebészetről

A cél alapvetően négy pontban összefoglalható:

-       beszéd helyreállítása
-       ajkak és az orr esztétikájának helyreállítása
-       a száj- és orrüreg kapcsolatának megszűntetése
-       arckoponya fejlődésének lehetővé tétele

Különféle műtéti megoldások az ajak- és szájpadhasadékokkal kapcsolatban

A megoldások alapjait még annakidején, 1928-ban Veau tette le, akinek ez volt fő műve is egyben. Le Mesurier pedig négyszögű lebenyplasztikát alkalmazott.
Millard egy ívelt metszésvonalat alkalmazott, amivel lezárta a hasadékot. Pfeifer hullámvonal mentén tette ugyanezt. A szájpadhasadék lezárása nem más, mint a hídlebenyplasztika, vagy nyeles lebeny plasztika. A különbség köztük, hogy az utóbbi nyéllel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy egy ér, mely képes a lebeny elforgatása után is táplálni azt.
A növekedéssel egyidejűleg másodlagos ajakplasztikára is szükség van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



©Fogászat | Első Magyarországi Online Fogászati Egyesület (EMOFE) 2017.