data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true"> Nagy érdeklődést váltott ki egy ausztrál fogász, aki feltette ezt a kérdést fogászati körökben!

Az ADJ, az Australian Dental Journal fogászati szaklapban, év elején közölték, miszerint Dr. Michael McCullough fogorvos szerint a fenti megállapítást az elmúlt negyed évszázadra alapozták. A világ fogászati szakembereiben, köztük a budapesti fogászokban is komoly ellenszenvet váltott ki a cikk.

A cikk előbb említett írója, és társa, Dr. Camile Farah, aki a Queensland Egyetem fogászati professzora, arra a vizsgálatra keresnek tudományos választ, hogy az alkoholfogyasztás, így az alkoholtartalmú szájöblítők is, és a cigarettázás okozhat-e rákos elváltozást a szájüregben?

A vizsgált kutatások közül 2001-ben Puerto Rico-ban 342 rákbeteget vizsgáltak meg fogászati szempontból, és kimutatták, hogy bizony az alkohol tartalmú szájvíz használata negatívan befolyásolta a szájrák kialakulásának valószínűségét, erősítették meg budapesti neves fogászati szakemberek is, akik olvastak ausztrál munkatársaik úttörőnek mondható tanulmányairól.

A vizsgálatot latin és közép európai országokban is folytatták, és ezeket is elővették újra. Ennél a vizsgálatnál 3210 beteget vizsgáltak meg, akik fej és nyaki rákbetegségben szenvedtek. A vizsgálat végül kimutatta, hogy közvetetten fogászati okai is lehetnek, hiszen a vizsgált alanyok naponta használtak alkoholos szájvizet, és ők sem dohányoztak, és fogyasztottak alkoholt mellesleg. A vizsgálat érintette hazánkat is, ahol zömmel budapesti fogászati rendelőkben vizsgálódtak a fogorvosok, és próbáltak párhozamot vonni az előbb említett betegséggel.

Hibába a nagyobb valószínűség a fogászat a szájvíz használata és a rák kialakulása között, egyértelműen nem sikerült bizonyítani, tették hozzá az ausztrál tudósok.

Egyes szakértők szerint, akik között magyar fogorvosok is szép számmal akadnak, még a következtetés is alaptalan, miszerint az alkoholos szájvíz használatával kialakulhat rákos megbetegedés, hiszen nincs rá bizonyíték, amit egy bizonyos Cochrane Adatbázis kritériuma ír elő a szakmában. Dr. Silverman kaliforniai szájsebész professzor, aki az ADA szájüregben kialakuló rákos megbetegedés szóvivője, elmondta, hogy pl. egy 2007-es felmérésben nem tették fel azt a kérdést sem a lengyel, sem a bolgár, sem pedig a budapesti fogászatokon, de sok más helyen sem, hogy ezek a betegek pontosan milyen szájvizet használtak, milyen márkát, volt-e abban egyáltalán alkohol? stb.

Dr. Silverman még hozzátette halkan azt is, hogy a 90-es évek második felében az Egyesült Államokban az alkohol tartalmú szájvizek fogászati kockázatot is jelentettek már, természetesen nem bizonyíthatóan, ezért fel kellett ezeket akkoriban címkézni, hogy rákos megbetegedés kockázatával kell számolni. Később elvetették ezt bizonyítékok hiányában, de az ausztrál kollégák cikkeinek hatására ismét előtérbe került, és akár Európára, így pl. a budapesti fogászati termékekre is vezethetnek be korlátozó intézkedéseket a piacon.

Dr. McCullough ragaszkodik az eddigi eredményekhez, és ismét megerősítette fogászati tézisét, hogy a szájrákban szenvedők kilenctizede dohányzott és alkoholt ivott rendszeresen. Komoly kritikát kapott természetesen a szájöblítőket forgalmazó cégektől, és azoktól is, akik jóváhagyták e termékek forgalmazását.

Az ausztrál tudós szerint a fogászati termékekben oly mértékű az alkohol, hogy forgalmazásukat fontolóra kellene venni. Az alkohol, amikor lebomlik, acetaldehid keletkezik, ami közismerten rákkeltő, ez pedig az emberi szájban is könnyen megtörténhet. A szájvíznek, mint fogászati terméknek, etanol tartalma van, mely segítséget nyújt különféle rákkeltő anyagoknak, hogy könnyebben átjussanak a nyálkahártyán. Az ausztrál fogászati szakembernek természetesen hazánkban is vannak követői, és főként budapesti fogászok osztják véleményét.

Olaszországban Dr. Carlo La Vecchia, aki Milánóban a Gyógyszertani Kutatási Intézet Általános Epidemiológiai Központját vezeti, szintén közzétett cikket az esetről. Szerinte a fogászatban alkalmazott alkoholos szájvíz és a szájban kialakult rosszindulatú daganatok között semmi felé bizonyítható összefüggés nincs.

Kifejtette, hogy amennyiben valaki mérsékelten fogyaszt alkoholt, akkor szájrákot biztosan nem fog kapni, mert nincs bizonyítható összefüggés ugyanis. A fogászati szájvíz alkoholtartalma pedig csupán kb. napi két italt elfogyasztásával ér fel, ami elhanyagolható.

Dr. McCullough az előbb elmondottak ellenére nem gondolja, sőt semmilyen fogászati fórumon nem kezdeményezi forgalomból való kivonásukat, és még receptkötelessé sem szeretné tenni az alkoholos szájvizeket, hiszen pl. fogászati műtétek után kimondottan előnyös is lehet. Kitért arra is, hogy igazából több éven keresztüli, és napi többszöri alkalmazásával válhat veszélyessé, amit magyar fogászoknak is tudniuk kellene, sőt be kellene számolniuk az esetleges kockázatokról ajánlásukkor, kinek érdemes használni, és igazából milyen összetevőkből áll.

Az ausztrál fogász hozzátette, hogy van ma már alkohol nélküli szájöblítő is. A klórhexidin szájvíz pl. 15 %-os, vagy kevesebb, ezt ajánlják leggyakrabban a magyar fogászatokon is. Amennyiben a százalék 20 % fölé emelkedik, és ezt éveken keresztül használja valaki, az okozhat esetleg problémákat. Az ausztrál szakember zárógondolata az volt, hogy a hétköznapi szájhigiénia csupán fogmosásból, fogselyem használatából kell, hogy álljon, valamit félévente egy fogászati kontrollvizsgálatból.