data-ad-format="auto" data-full-width-responsive="true">

Hazánk élenjár a daganatos és a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében. Ezen kívül Európában első helyen állunk a fogszuvasodás és a fogágybetegség elterjedésében is, bár ez kevésbé ismeretes.

Ahhoz, hogy felszámolásra kerüljenek ez utóbbi betegségek, ahhoz megfelelő szájhigiéniára lenne szükség, és változatosan kellene étkezni. Ha bekövetkezett a baj, akkor azt is fontos lehet, hogy milyen tömőanyagot használnak, hiszen némelyik igen veszélyes is lehet a szervezetre nézve.

Az amalgámról

Az amalgám egy fémötvözet, melynek fele higanyból épül fel, a maradék részt pedig ezüstből, ónból, vagy rézből tevődik össze. A lágy tömés könnyen formálható, de a hideg vízzel történő érintkezést követően hirtelen megszilárdul, hevítésre azonban ismét lágy lesz. A XIX. század első harmadától kezdve folyamatosan a középpontban van az amalgám, állandóan vita tárgyát képezi. Napjainkban a gyártól természetesen védik, míg a környezetvédők és a természetgyógyászok ellenzik a használatát. A sok lobbi miatt páciensek csak nehezen képesek eldönteni, hogy vajon merjék-e választani az amalgám tömést. Németországban, hogy az asszisztenseket és a fogorvosokat megvédjék, betiltották az amalgám használatát. 2005-ben az ENSZ egyik környezetvédelmi programjának is része lett a betiltása, sőt Uniós betiltás is szóba került, pedig az Egészségügyi Világszervezet nem minősítette veszélyesnek az amalgámot. A tiltás a jövőben alkalmazandó tömésekre vonatkozott volna, a már meglévőek pedig egyált
alán szóba se kerültek. Talán ez is egy lobbi, mégpedig az űrkutatás során használt műanyagok szélesebb körű felhasználásával kapcsolatos.

Veszélyes az amalgám tömés?

A higany, mint nehézfém, felhalmozódik a szervezetben, májban, vesében, agyban és az idegrendszerben is, és hozzájárul ahhoz, hogy tumorok alakuljanak ki.

A vérkeringéssel a higany mindenhová eljuthat, és akár még ízületi fájdalmakat is előidézhet, begyulladhat tőle a nyálkahártya, okozhat vérképzési problémákat is. Az oldalsó tömések irritálhatják az ínyt, és a kémiai reakciók miatt allergiás tüneteket is okozhatnak.

Elképzelhető, hogy az a minimális higany, ami a tömésből a szervezetbe kerül, nem is veszélyes, de egyénileg lehetséges, hogy nehézfém érzékenység következik be, valamint az is előfordulhat, hogy más anyagokkal kapcsolatba lépve egyéb tüneteket okoz.

A higany lassú mérgezést okoz

Az állandó érintkezés a higannyal egyértelműen káros az egészségre, és a legtöbb esetben ezt az amalgám tömés válthatja ki, hiszen az folyamatosan jelen van. Főként a gyerekeknek okozhat nagyobb problémát, hiszen nekik még gyengébb a szervezetük.

A nehézfém fertőzések közül mindegyik a fenti panaszok valamelyikét váltja ki, de más is okozhatja ezt. Sok esetben az amalgám eltávolítását követően megszűnnek a panaszok, és egy méregtelenítő kúrán is túl van az illető.

A lassú mérgezés mellett lehet gond az is, hogy az amalgám idő előtt tönkre megy. Lehetséges, hogy nagyon hamar összezsugorodik az anyag, mert rossz volt az ötvözet összetétele. Ebben az esetben a tömés mellett ún. másodlagos szuvasodás alakul ki, hiszen bejutnak a baktériumok a fog belsejébe. Az ötvözetből ezen kívül még leválhatnak apróbb darabok is a rágással, és így a szervezetbe könnyen bejut a higany. Ezeken túl még oldódás, ionizáció, dörzsölődés is bekövetkezhet, ami miatt a higany a szervezetbe jut, és felszívódik.

Ki kell cseréltetni az amalgám töméseket?

Az anyag a fúrás közben felmelegszik, így a higany felszabadul, ami mérgezést vált ki. A fémdarabok is összegyűlhetnek az ember szájában, így indokolt a folyamatos öblítés, de higany gőze is mérgező, amit nem lehet öblítéssel eltávolítani. A kezelés után mindenképpen méregtelenítésre van szükség, de az új tömés is hordoz veszélyeket, sőt a műgyanta tömés sokkal kártékonyabb, mint az amalgám társa. Amellett, hogy drágábbak, egyáltalán nem olyan szilárdak, mint a fém ötvözetből készült tömések, és károsak a fogidegre is.

Fontos tudni, hogy az amalgám előtt aranyat használtak tömőanyagként, ami a mai napig ártalmatlan tömőanyagnak számít. Bár gyengébbek az aranynál, de hasonlóan ártalmatlanok a kerámiából készült tömések, és a porcelán is.

A fentiekből jól látható, hogy sok esetben pénz kérdése is a fogászati tömés. Sokak nem tehetik, hogy változtassanak, így az amalgám, mint olcsó tömés rendkívül hamar elterjedt, és népszerű töméssé vált. Az egészségkárosító hatása így háttérbe szorult.

Napjaink néptömése a műanyag tömések közül kerül ki, és csak reménykedni lehet, hogy a jövőben egy emberibb anyagot is kitalálnak

Veszélyek

Már-már triviálisnak tűnhet, de a fogászati beavatkozások, és az ez idő alatt alkalmazott anyagok, esetleg az emberi mulasztás, mind-mind veszélyeket hordoz magában. A legjobb megoldás mindig a tökéletes szájhigiénia, hogy ne legyen szükség ilyen fogászati beavatkozásokra.

Nehézfémek a töméseken kívül

A fogtömés mellett oltóanyagokban, bizonyos halakban, vérnyomáscsökkentőkben is található higany. Mindenkinél máshol van a határ, amikor a szervezet betegséggel reagál a nehézfémekre. Tartalmazhat az immunblokkoló és daganatgátló anyag is nehézfémet, ami örökre a szervezetben marad.